Nem véletlen a pozsonyi példa. Az amerikai Forbes magazin és a szlovák média után a hazai sajtó is megírta, március elején megállapodást kötött a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) amerikai cég és a szlovák kormány a Budapest és Pozsony, valamint Pozsony és Bécs között vákuumcsőben 1220 km/órás sebességgel közlekedő szupergyors vasút építésére. (A 2014-ben alakult HTT a NASA-tól, a Boeingtől, a Yahoo-tól, az Airbustól és Elon Musk űrturizmussal foglalkozó cégétől, a SpaceX-től toborzott szakértőket, ami azt jelzi, hogy nem légüres térbe beszélnek.)
Bécs–Pozsony nyolc perc
Az első hírek arról szóltak, hogy San Francisco és Los Angeles között épül kapszulás vasút, az 560 kilométeres távolságot fél óra alatt tenné meg a különleges szerkezet. Erre várni kell. Az első, mindössze öt mérföld hosszú tesztpálya a kaliforniai Quay-völgyben 2018 elejére készül el. A Los Angeles és San Francisco közötti szakasz befejezésére nincs időpont, az árát is csak becsülik: 16 milliárd dollárt emlegetnek. Jelenleg több mint ötszáz ember dolgozik a projekten, legtöbbjük ingyen, illetve annak reményében, hogy a cég részvényei egyszer sokat érnek majd. A Hyperloop közép-európai megvalósításának ötletét a szlovák kormány támogatja. Ha tényleg megépül, akkor az minden más közlekedési eszközt lepipálna, hiszen Bécsből nyolc perc alatt lehetne eljutni Pozsonyba, míg a szlovák fővárostól tíz perc távolságra lenne Budapest. Vazil Hudák szlovák gazdasági miniszter közleményében arról írt, hogy ez a projekt teljesen megváltoztatja az utazás koncepcióját, és megerősítené, illetve felgyorsítaná a határon átnyúló együttműködést Európában. Arról még korai beszélni, hogy mikor épül ilyen vákuumcső a közép-európai fővárosok között, hiszen eddig sem Ausztria, sem Magyarország nem nyilatkozott a futurisztikusnak tűnő tervről.
A vákuumvasút ötletgazdája, Elon Musk 2013 augusztusában kiszállt a projektből. Szokatlan lépését akkor azzal magyarázta, hogy nincs ideje az elméleti ötlet gyakorlati megvalósítására, mert a többi projektje (egyebek mellett a SpaceX űrvállalkozás és a Tesla elektromos „népautó”) minden energiáját leköti. A szakítás nem jelentette a program végét. Éppen ellenkezőleg, bárki számára szabadon elérhetővé tette a Hyperloop teljes, 58 oldalas dokumentációját. A koncepciót mások mellett a HTT igyekszik megvalósítani. Annak ellenére, hogy évek óta dolgoznak az ötleten, túl sok konkrétum még nem ismert: Musk csőpostához hasonló elven működő, légpárnákon sikló kapszulavasutat álmodott, amely a működéséhez szükséges energiát a csövek tetejére épített napelemekből nyerné. A csővasút mindkét irányban megépülne, hogy a járatok oda-vissza akadálytalanul közlekedhessenek. Azt hallani, hogy a repülőkhöz hasonlóan a szupervasúton is lesz turista- és első osztály, a csomagokat pedig külön kabinban szállítanák.
A mindössze két méter átmérőjű csőben, ha nem is valódi vákuumot, de alacsony nyomású környezetet hoznak létre. Eredetileg átlátszó csőben, ablakokkal felszerelt kapszulában suhantak volna az emberek, a legújabb változatok már zárt fémcsőről szólnak. Ezt a bezártságot nehezen viselhetik el a klausztrofóbiások, ugyanakkor az ötletgazdák szerint egy tízperces Budapest–Pozsony út nem jelenthet problémát. Dirk Ahlborn, a HTT vezérigazgatója azt ígéri, minden egyes üléshez kijelző tartozik majd, amely a külső környezetet vetíti az utas elé. Állítólag a csővasúton sem a kapszula felgyorsítása, sem a lefékezése nem okoz fizikai kellemetlenséget, mint ahogy az 1220 km/órás utazási sebesség sem. Az igaz, hogy az utas-szállító gépek ennél lassabban mennek, de a Concorde már gyorsabban repült, mégsem panaszkodtak egykor a nagy sebesség miatt.
A csőben elhelyezett kapszulában félig fekszenek az utasok. A kapszula nem érhet a falhoz, lebeg benne. Ebből is látszik, hogy a Hyperloop sok szempontból a mágnesek segítségével lebegő maglev vonatra hasonlít – csak mivel nincs légellenállás, sokkal nagyobb a sebessége. A maglev nem utópia, Kínában például 12 éve, 2004 januárjától robog ilyen elven működő szerelvény, a sanghaji repülőtér és a városközpont közötti harminc kilométeres szakaszon 430 km/órás csúcssebességgel jár oda-vissza. A járművek emelését, pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi.
Brutális földi sebességhez egyébként nem kell csővasút. Tavaly áprilisban jelentették be, hogy a Central Japan Railway kísérleti mágneses vonata 603 km/órás sebességet ért el – a Hyperloop ennek a kétszeresét tudja majd. Miközben egyetlen kilométernyi csőpálya sem készült el, a tervezők már arról álmodoznak, hogy ilyen vákuumcsövek hálózzák be az Egyesült Államokat. New Yorkból a fővárosba, Washingtonba az amerikai szupervonattal (Amtrak’s Acela Express) három óra az út. Repülővel egy és egynegyed óra – plusz az az idő, amelyet az utas a reptéri várakozással tölt. A Hyperloop ezt a távolságot fél óra alatt letudja. Ez a megoldás tönkreteheti a hagyományos vasutat és a rövid távú repülést.
Ki is valójában az ötletgazda? A 185 centiméteres magasságánál jóval termetesebbnek tűnő Elon Musk 1971-ben a dél-afrikai Pretoriában született. Kanadai származású édesanyja modell volt, édesapja mérnök. Szülei nyolcéves korában elváltak, Elon gyerekkora zömét apjával Dél-Afrikában töltötte. Már fiatalon jelezte, céljai vannak az életben. Magától tanult meg programozni, egyik videojátékával 12 éves korában ötszáz dollárt keresett.
A sorozás elől 17 évesen Kanadába költözött. Utólag bevallotta, elsősorban nem a katonaság elől menekült, hanem a dél-afrikai rendszerrel nem tudott azonosulni. Két évet töltött a kingstoni Queen’s Universityn, majd Pennsylvaniában tanult fizikát és közgazdaságtant. Két diplomával a zsebében a kaliforniai Stanford Egyetem doktori képzésére felvételizett, de alig két napot töltött a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményében. Évekkel később ezt a roppant rövid kurzust azzal magyarázta, hogy a doktori fokozatnál fontosabb, az emberiség jövőjét befolyásoló problémákkal akart foglalkozni: az internetre, a megújuló energiára és az űrkutatásra koncentrált. Vagyonát huszonévesen a testvérével, Kimballel közösen létrehozott céggel alapozta meg: a Zip2 híreket és hirdetéseket szolgáltatott olyan nagy hírportáloknak, mint a The New York Times és a Chicago Tribune. Az 1995-ben alakult Zip2-t négy évvel később 307 millió dollárért adták el.
Musk 22 milliót keresett az üzleten, és szinte a teljes összeget visszaforgatta új vállalkozásába, egy startupba, amely létrehozta a PayPalt. Ez a rendszer máig meghatározó szereplője az online fizetési piacnak, nem véletlenül perkált érte az eBay informatikai cég 1,5 milliárd dollárt 2002-ben. Musk hihetetlenül meggazdagodott. Székhelyét Los Angelesbe tette át, és őrült költekezésbe kezdett: százmillió dollárt ölt a SpaceX-be, hetvenmilliót a Teslába és tízmilliót a SolarCitybe. Utólag látjuk, mindhárom próbálkozása bejött.
A legkevésbé ismert a SolarCity, pedig ez a világ egyik legnagyobb napenergiával – egészen pontosan napelemek gyártásával – foglalkozó vállalkozása. A cégnek Musk az elnöke, de unokatestvérei felügyelik a napi ügyeket. Jóval ismertebb a SpaceX nevű magán-űrvállalkozása, amelynek főhadiszállása Los Angeles egyik külvárosában épült, alig néhány kilométerre a nagyváros nemzetközi repülőterétől. Ashlee Vance tavaly megjelent, Elon Musk: Tesla, SpaceX és a fantasztikus jövő feltalálása című könyvében két, a SpaceX központban látható poszterről írt. A Musk irodájának közelében függő poszterek egyike a Mars bolygót a jelenlegi állapotában mutatja, a jobb oldali úgy, ahogy azt az álmodozó látni szeretné: óceánokkal körülvett hatalmas zöld területekkel. Musk minden vágya, hogy ezt az álmát valóra váltsa. Hisz abban, hogy belátható idő belül emberek tízezrei élnek a Marson vagy a Holdon. „A Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok” – jelentette ki, de előtte internetet vinne a bolygóra.
Újrahasznosítható rakéták
A SpaceX az Egyesült Államok hadiipari moguljaival vette fel a harcot. Többször használatos rakétákat fejleszt, amelyek teherrakományokat szállíthatnak az űrbe, majd a Földre visszatérve indítóállásukon landolnak. Tavaly decemberben és idén áprilisban már összejött ez a bravúr.
A sikeres műveleteket sokan űrtörténelmi jelentőségűnek említik, amelyek megnyithatják az utat a rakétafokozatok újbóli felhasználása előtt. A jövő dönti el, hogy valójában mit ér ez a látványos eredmény. (Hasonló bravúrt egyébként tavaly novemberben a Blue Origin cég is végrehajtott. New Shepard rakétájuk azonban csak egy szuborbitális kísérleti repülésen vett részt – száz kilométeres magasságba emelkedett, majd onnan tért vissza a kilövőhelyére.) Az újrahasznosíthatóság kulcskérdése, hogy mennyiért és mennyi idő alatt hozható újra repülésre alkalmas állapotba a rakétafokozat. A válasz egyelőre ismeretlen. Azt ellenben tudjuk, hogy egy-egy rakéta megépítésének és indításának mintegy 61 millió dolláros költségén belül a hajtóanyag ára csupán 200 ezer dollár. Musk szerint az újrahasznosítható rakétákkal a jelenlegi századrészére csökkennének a Föld körüli pályára állítás költségei.
Rakéták mellett űrhajókat is fejlesztenek a SpaceX-nél. A Dragon 2012-ben eljutott a Nemzetközi Űrállomásig (ISS), sikeresen dokkolt, letette 450 kilós szállítmányát, és visszatért a Földre. (Az asztronauták nagy örömmel falták fel Musk ajándékát: a nekik küldött csokoládé-vanília fagylaltot.) A Tesla Motorsszal Musk új színt vitt a közlekedésbe. Hibridek helyett – ezek szerinte csupán kompromisszumok – kizárólag elektromos autókat gyárt. A vállalat azért ezt a nevet kapta, mert Musk tinédzserkorától rajongott Nikola Tesláért, a horvát–szerb–amerikai feltalálóért. A Tesla tíz évig küszködött – 2008-ra a csőd szélére jutott , de felálltak, és ma már sorban állnak a vevők a több tízmillió forintért kínált luxus elektromos autókért. (A 2012-ben bemutatott négyajtós Model S megnyerte a létező összes Év Autója díjat.) Jellemző Muskra, hogy világraszóló sajtóbotrányt robbantott ki, amikor a The New York Times újságírója lesújtó kritikával írt cége egyik modelljéről.
Jövőbe látó milliárdos
Musk a világ egyik leggazdagabb embere, magánvagyona megközelíti a tízmilliárd dollárt. Ezért a pénzért keményen megdolgozott. „Ha 80-100 órát dolgozol egy héten, jelentősen javulnak az esélyeid a sikerre. Ha mások negyven órát dolgoznak, de te százat, még akkor is, ha nem vagy jobb náluk, eléred pár hónap alatt azt, amit ők egy év alatt fognak összehozni” – vallotta egy alkalommal. Első feleségétől, Justine Wilsontól öt fia született – egy iker és egy hármas iker. Elon Musk 2010-ben újranősült: Talulah Riley-t vette el, aki, miközben színésznek tanult, az Open Universityn természettudományi tanulmányokat folytatott. Riley játszott a Büszkeség és balítélet, valamint az Eredet című filmben. A jövőbelátó milliárdos vállalkozó második feleségétől is elvált, majd újra összeházasodtak, de idén talán újra válnak…
A 2005-ben bemutatott Köszönjük, hogy rágyújtott! című filmben produceri szerepet vállalt, még saját repülőgépét is kölcsönadta a forgatáshoz. A Golden Globe díjas amerikai színész, Robert Downey Jr. bevallottan Elon Muskról mintázta a Vasember című filmben Tony Stark, a zseniális feltaláló és különc milliárdos karakterét. Az első részt két kategóriában Oscar-díjra jelölték 2009-ben. A Vasember 2-ben néhány másodpercre Elon Musk is feltűnik, aki a forgatáshoz a SpaceX hangárjait is felajánlotta. S ha ez nem lenne elég, Musk a Simpson családban is szerepel. Az önmagát félig demokratának, félig republikánusnak tartó különc imádja a sebességet, a gyors járműveket – ha kedve szottyan, L–39 Albatros típusú vadászrepülőjével tesz néhány kört. Egy alkalommal az 1,2 millió dollárba kerülő McLaren F1-es sportkocsijának képességeit is kipróbálta, de rosszul mért fel valamit, mert ripityára törte a járgányt – és biztosítása sem volt az autóra. Musk nem tört össze, újabb hihetetlen missziókon gondolkodik.