Első számú követelmény az étrend és az elme ellenőrzés alatt tartása. Ha képesek vagytok e két dolgot kontrollálni, nem jut hely a betegségnek.
Shirdi és Sai Baba tanításai
Az elmúlt években három tragikus gyermekéheztetési történet rázta meg a közvéleményt. Folyik a gyöngyösi pár pere, egyesztendős kislányuk tavaly májusban halt meg négykilósra sorvadva. Kiara szülei azonban más kategóriába tartoznak, mint az óbudai fényevők vagy az agárdi éheztetők. Ez utóbbiak tanult emberek, akik nem tudatlanságból vagy hanyagságból, hanem a legjobb szándéktól vezetve kínozták kisgyermeküket.
Az óbudai családfő mérnök, környezete szerint értelmes, okos ember, mégis híve lett a prána-, vagyis a fényevők szektájának. A családjára kényszerített 21 napos teljes böjtben állapotos felesége meghalt, hároméves lánya épphogy túlélte. A 21 napos teljes böjt olyan beavatási folyamat, amelyik a fénnyel táplálkozás hívei szerint elvezet a halhatatlansághoz. A bíróság végül a férfit tudathasadásos elmezavara miatt börtön helyett kényszergyógykezelésre küldte.
Megszállottak
Az agárdi történet is fényevésnek indult, de mint kiderült, semmi köze hozzá. Annál jóval összetettebb. A jómódú szülők és nagyszülők nem extrém vagy öngyilkos szekta követői voltak, ők „csak” a természetgyógyászatban hittek vakon. Élete során védőnő a kisfiút egyszer látta, a háziorvos csak nyolc alkalommal, legtöbbször telefonon konzultált a nagyapával. A gyermek otthon született, tápláléka anyatejből és biogyümölcsökből állt.
Másfél évesen alig négy és fél kilót nyomott, hosszas szenvedés után halt meg 2013 áprilisában. A székesfehérvári bíróság a négy családtagot – a szülőket és a nagyszülőket – 15 év börtönre ítélte, a parapszichológus álorvos két év, a gyermek kezelésével megbízott háziorvos egy év felfüggesztett börtönt kapott. A család 15 éve vegetáriánus volt, a nagyapa a homeopátiás gyógymódban hitt, ezért elutasították az orvos által többször javasolt ultrahangot is. Az volt a meggyőződésük, hogy felmelegít, így hozzájárulhat a vízfejűség kialakulásához.
A kisfiú halálát nem a hanyagság, hanem éppen a hisztérikus törődés okozta, valamint a család mindenkivel szembeni bizalmatlansága, a kiválasztottságérzés és annak illúziója, hogy mindenkinél jobban tudják, mit kell tenniük. A bíró enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a család számára betegesen fontossá vált egészségmegőrzés eltompította az észszerű gondolkodást.
Az agárdi és az óbudai eset kirívó, de nem ritka. Vikiről, a gondos anyáról például senki sem gondolná, hogy veszélyezteti a gyermekeit. Viki orvosként diplomázott, de sose praktizált. Mivel elszánt vegetáriánus, a négy gyereke és a férje otthon nem látott húst. Mániájáról a szűk család tudott, de tehetetlennek bizonyult. A nagymamák aggódva tördelték a kezüket. A védőnők és a házi gyermekorvosok gyakran nem is tudják, mi folyik az otthonokban.
Az orthorexia nervosa, a beteges egészségmánia főként magasabban képzetteket, nőket és családjukat érintheti. Lényege, hogy valaki kényszeresen sokat foglalkozik az egészséges táplálkozással. Túlzott reakció arra, hogy folyamatosan hallunk az egészségtelen élelmiszerekről, adalékanyagokról, tartósítószerekről. Ha az egészséges étkezés eluralkodik az életünkön, a rabjává válunk. (Okozhat némi megingást, amikor az élelmiszer-biztonsági felügyelet kukacoktól hemzsegő reformételraktárakat talál.) A zavar a gyermekeket is fenyegetheti akkor, ha szüleik túlzottan egészségesen etetik őket, illetve ha erre nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. Torzul a gyermekek viszonya az ételekhez, étkezéshez. Az orthorexiás beteg gyakran minden körülötte élőt lenéz annak egészségtelen táplálkozási szokásai miatt. A megszállott egészséges étkezésnek számos oka lehet, például a teljes biztonság megteremtésének illúziója, a százszázalékos kontroll igénye, de minden valószínűség szerint a legjelentősebb ok a saját test egészségi állapotának helytelen megítélése – foglalta össze a jelenséget Ujfalussy Dorottya Júlia etológus.
Az anyák azt tesznek az asztalra, amit akarnak. Elsősorban értelmiségi körökben a tudatos táplálkozás túlzó divatjai terjednek. Irinyi-Barta Tünde táplálkozástudományi szakember színes választékát sorolja az extrém étkezési szokásoknak. Mint mondja, a divatdiéták többsége nem a kiegyensúlyozott, vegyes étrenden alapul. Vannak, amelyek szerint csak bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket lehet fogyasztani, ilyen a makrobiotikus és a vegán étrend.
A makrobiotikus étrend az élelmiszereket jin és jang csoportba sorolja. A jin csoportba tartozókat lehet fogyasztani – biozöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, olajos magvakat, hüvelyeseket, és megengedett még a szárnyasok, halak, a gomba, az alga és a szója fogyasztása is. A jang csoportba tartozó ételeket viszont kerülni kell: élvezeti szerek, feldolgozott élelmiszerek, mirelit termékek, csokoládé, tej és tejtermékek, üdítőitalok.
Gyümölcsnap
Találkozhatunk olyanokkal, akik kizárólag nyers koszton élnek, vagyis semmi olyat nem esznek, amely házi vagy ipari feldolgozáson esett át. A léböjtkúrán élők csak folyadékot, esetleg magas víztartalmú zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, a fruitáriánusok csak gyümölcsöket, esetleg diót és mézet. A szétválasztó diéták során egy adott csoportba tartozó ételeket nem esznek egy másikkal, például a nagy szénhidráttartalmúakat fehérjével, a kilencvennapos diéta esetében pedig egy nap csak egy élelmiszertípusból választanak, van gyümölcsnap, keményítőnap, fehérjenap.
Extrém diéta az Amerikában terjedő drunkorexia, vagyis alkoholos italok fogyasztásával igyekeznek fedezni a napi energiaigényt. Legyen szó bármelyik típusról, egy közös bennük: a szervezet bizonyos tápanyagokban, ásványi anyagokban és vitaminokban hiányt szenved, így a táplálkozástudományi szakember egyiket sem tanácsolja.
Arra a kérdésre, melyek ezek közül a legelterjedtebbek, és milyen körben terjednek, a WEBBeteg internetes egészség-tanácsadó lap munkatársaként is működő Irinyi-Barta Tünde azt mondja: minél szigorúbb egy diéta, annál nehezebb tartani, és gyakran anyagilag is megterhelő. A jómódú családoknál fér bele inkább a költségvetésbe, és jellemzően a tehetősebb emberek számára fontosabb is a megjelenés, a külső. Emellett sportolók, testépítők, művésznők és értelmiségi nők (orvosnők, ügyvédnők stb.) körében elterjedtebbek a diéták. A leggyakoribbak közé tartozik Magyarországon az Update-, a paleolit-, a GI- (glikémiás index), a vércsoport-, a kilencvennapos, az Atkins-diéta és a léböjtkúra. A szakember szerint valóban problémát jelent, hogy sok esetben a diétát a nők a család többi tagjára is ráerőltetik, hiszen az anyák töltik be otthon a szakács szerepét.
Rejtett szokások
– Amíg a saját egészségünkről döntünk, az a mi dolgunk, de ha már a gyermekünkre is átvisszük az étkezésekkel kapcsolatos torz nézeteinket, azzal számukra előre nem látható károkat okozhatunk – mondja. – Amellett, hogy a gyerekek szervezete az intenzív növekedés miatt nagy mennyiségű és jó minőségű tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat igényel, ebben az életkorban alakul ki bennük a világkép és az önkép is. Ha ez sérül, kórosan hathat a későbbi életükre is. A szigorú, egyoldalú diétákkal tápanyaghiány, vitaminhiány is jelentkezhet, ami súlyos fejlődési rendellenességhez és egészségkárosodáshoz vezethet. Nagy-Britanniában például már büntetendő a csecsemők és gyermekek makrobiotikus étrenden tartása.
A család helytelen táplálkozási szokásai sok esetben rejtve maradnak, a szülők titkolják nézeteiket a gyermekorvos, a védőnő előtt, ezért nehéz felderíteni az eseteket és idejében segítséget nyújtani. Az óvodai és iskolai étkeztetést megpróbálják kikerülni, vagy ráfogják a gyermekre, hogy válogatós. A szakértő szerint nagyon sokan tartanak extrém diétákat, kúrákat, hiszen a mai, külsőségektől korántsem mentes világunkban mindenki szeretne a különféle ideáloknak megfelelni, miközben testmozgásra nem hajlandó. Az orthorexiában szenvedőket nehéz meg-
győzni arról, hogy rossz úton járnak, hiszen az internet világában tájékozottak, rögeszméjükké vált a diéta, az egészség, és minden észérvet képesek megcáfolni. Kutatások beszámolóit olvassák és idézik, miközben a szakmailag hiteltelen cikkek hátterében általában bizonyos cégek szponzorált kutatásai és hamis eredmények is állhatnak. Ezek a személyek általában már pszichológiailag is segítségre szorulnak.
A 19 hónapos, négy és fél kilósra fogyott agárdi kisfiút csak anyatejjel és kevés biogyümölccsel etették. A család 15 éve vegetáriánus volt, az anyának ezért a teje sem volt teljes tápértékű. Amennyiben a szoptatós anyuka diétát tart, vagy vegetáriánus étrenden él, a szervezete számos nélkülözhetetlen ásványi anyagban és tápanyagban szenved hiányt. A szervezet a tejtermelés folyamatában igyekszik ezeket pótolni, de miután kiürültek az „anyai raktárak”, a csecsemő szervezetébe sem fog elegendő mennyiség kerülni. Ez pedig hátrányosan érintheti a fejlődését, hiánybetegségek jelentkezhetnek. Szoptatás alatt tehát nem ajánlott a diétás, egyoldalú étrend, teljes mértékben az anyuka felelőssége, hogy anyatejjel táplált kisbabáját kiteszi-e ennek a kockázatnak.
– A védőnőnek a család elkötelezettségét tiszteletben kell tartania, extrém esetben konzultálnia kell a háziorvossal – mondja Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.
– A várandósgondozásnál rendszerint ki szokott derülni, ha valakinek különleges étkezési szokásai vannak. Előfordul, hogy azt az anya a terhesség és a szoptatás idejére felfüggeszti, de ha nem fogadja meg a tanácsot, nincs mit tenni.
A védőnő és az orvos csak akkor léphet közbe, ha azt látja, hogy a gyermek súlyosan veszélyeztetett. Vannak, akik annyira ragaszkodnak a táplálkozási elveikhez, hogy a gyermeküket bölcsődébe, óvodába sem íratják be.
A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító környezethez. De ha magvakat adnak a csecsemőnek, akkor ezt a környezetet elveszíti. Csordás Ágnes szerint élő problémáról beszélünk: a gyermekekre is kiterjesztett divatdiéták terjednek.