Jó reklám a lóversenynek a Kincsem című film. A mai fiatalok többsége nem hallott korábban a világverő magyar kancáról, a Hungarian Wonderről, amelynek goodwoodi diadala a maga korában felért a 6-3-as focigyőzelemmel. Az angolok nem hittek a szemüknek.
A Kincsem film komoly szakmai segítséget is kapott, 450 magyar ló és 30 lovas dolgozott a forgatáson. Eddig a lovasfilmek etalonja a Seabiscuit (magyar címén Vágta) volt, most mellé zárkózik a magyar csodaló története. A látványt tekintve nem kell szégyenkeznünk, pedig Amerikában a filmet több ezer statisztalóval forgatták.
Alagon járunk, ott készülnek az induló galoppszezon ígéretei, így Overdose öccse, Opium Bullet is. Lábsérüléséből kigyógyulva épp a rajtgépet szokja, elég nehezen. És Alagon készül a szezonra Overdose 29 utódjából tíz. A kétévesek versenyében mutathatják meg, méltók-e az apjukhoz.
Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. ügyvezető igazgatója szerint Overdose apai tehetségét nem használták ki eléggé, jóval több kancát vezethettek volna hozzá. Talán nem gondolták, hogy sürget az idő, és a ló tizenegy évesen elpusztul. Overdose bebizonyította, hogy a magyar lóversenyzés fellendítéséhez szükség van sztárokra, ezért immár tudatosabban folyik az imázsépítés. Hat-nyolc csikója életét filmre rögzítik, soha nem lehet tudni, melyik lesz egyszer világszenzáció.
Kincsem+tuti
– Huszonöt évet nem lehet két esztendő alatt eltüntetni – mondja Pécsi István –, igaz, ekkora kormányzati támogatást, mint most, egyetlen országban sem kap a lóversenyzés. Számításaink szerint három-négy éven belül el kell érni a 10-12 milliárdos fogadási forgalmat, ennek tíz százalékát fordítják a lósportágazatra: a tenyésztésre, az infrastruktúrára. A fogadási bevétel az alap, ezen múlik a jelen és a jövő. A lóversenyzéshez sok pénz kell, egyre több lótulajdonos kénytelen ráébredni arra, hogy ebből nem él meg. Pénzt beletenni lehet, kivenni ritkábban. Ideális helyzetnek mondható, ha a ló megkeresi a pályán a tartási költségét. A lóverseny és a lótenyésztés máshol óriási üzlet. Az arabok nyomták fel az árakat, mesés vagyonokat fizetnek ki egy-egy eredményes, jó vérvonalú állatért, és mesés nyerési díjakat is oszthatnak. (Pályája csúcsán Overdose-ért ötmillió eurót, másfél milliárd forintot kínáltak!) Nálunk a lóversenyzés felfuttatásához még sokat kell dolgozni.
Hol kezdjék? A leromlott infrastruktúrát építsék előbb újjá, hogy kedvük legyen az embereknek lóversenyre járni? A magyar lótenyésztést javítsák fel, ahol nem elsősorban az állatokkal, inkább az emberekkel, a szakértelmükkel van baj? Vagy a fogadási hálózatot építsék fel, amely nélkül esély sincs a bevételemelkedésre? A mostani állás szerint mindenből elindult valami. Az összes lottózóban lehet már Kincsem+tutit játszani (nem a reklám helye, hanem a lóversenyzés támogatásáé!), és a fogadónak még értenie sem kell a lovakhoz. Pécsi István abban reménykedik, hogy lesznek a szerencsejátékosok között, akik átcsábulnak a lóversenyfogadásra, májusban indul ugyanis a mobilról is elérhető internetes fogadás.
– Meg kell szólítani mindenkit, akiből lósportrajongó és egyben támogató lehet. Az emberek szeretik a lovat, ezért látogattak ki 16 ezren az ügetőszilveszterre, és mennek egyre többen péntekenként az agárversennyel gazdagított beavató délutánokra. Az idei szezon sztárja a Kincsem parkban az a ló lesz, amelyik megnyeri a nemzeti galoppligát, a magyar lóverseny BL-t. Az összesített versenyeredményekből derül ki októberre, melyik az évad legjobb lova – magyarázza Pécsi.
Örökölt lakók
Miközben tart a romok eltakarítása, már felcsillan a fényesebb jövő. Alagon sétálva a szemünk előtt ott az évtizedek mulasztása és nehéz öröksége. A Dunakeszihez tartozó telep mind környezetét, mind építészetét tekintve gyönyörű, pontosabban gyönyörű lehetne.
A műemléki védettség ennek a szépségnek szól. Alag 1890 óta a lóversenysporté. A Magyar Lovar Egylet ekkor vásárolta meg a Károlyi-birtok egy részét tréningpálya céljára, és építette fel mindazt, ami máig ott látható és használható.
Hammersberg Elemér vezet bennünket, egy éve ő a telep vezetője, és elődjével, a már nyugdíjas Bus Antallal közösen dolgozik azon, hogy a 115 hektáros tréningtelep megújuljon.
Alagon jelenleg a 15 istállóban 280 ló, a 107 lakóépületben 300 ember él. Minden épület bérlemény, de ez a fogalom nem feltétlenül ugyanazt jelöli. A 300 lakó zömében örökség, vagyis kényszerbérlő, többségüknek vagy nem is volt vagy már régóta semmi köze a telep életéhez. Mint szamáron a fül, ott maradtak a szocialista világból, amikor senki nem gondolt arra, hogy a szolgálati lakások fogalmát pontosan szabályozzák. Az istállók felújítása másfél éve elkezdődött, de a lakóépületek siralmas állapotban vannak, és amíg nem lesz jogi rend, nem lesz felújítás sem. Pedig az alagi telep nemzetközileg kívánatos áru lehetne, nagy is iránta az érdeklődés. Csakhogy nem hoznak nagy értékű lovat olyan telepre, ahol követhetetlen az idegenek mozgása, ki-be járkálnak a lakók és vendégeik. A szakmai rész azonban már egész jól áll. A 3000 méteres nyári pálya korábban sokat és joggal kritizált futófelülete új, öntözőberendezéssel is felszerelték. Sorban újítják fel az istállókat, a lovak mellett az emberek, az itt dolgozók is jobb körülményeket kapnak. Trágyatárolók épülnek, ami nem csak higiéniai kérdés.
A telep tisztasága és képe is múlik rajta.
Barabás Mónika már felújított istállót mutat, van konyha, fürdő, lehet mosni, enni, kávézni, pihenni. Hat ló dolgozik a keze alatt, amatőr lovasból lett tréner. Harminckét éves, nincsenek sem kiemelkedő lovai, sem kiemelkedő eredményei. Azt mondja, nincs kitől tanulni, ezért mindenki a saját tapasztalatát hasznosítja. Kevés a tulajdonos és az új ló. A kérdésre, ha sem különösebb eredménye, sem nagyobb hírneve, miért épp őt választják a lótulajdonosok trénernek, azt feleli: kettőnek általa lett lova, a harmadik pedig kis istállót szeretett volna. Aztán szóba kerül, hogy a tulajdonosok gyakran beleszólnak a munkába, de jobb lenne, ha nem tennék.
Ha rossz a kanca…
– Alagon a 280-ból csak tíz a klasszis ló – mondja Mónika. – De azt is tudni kell, hogy a top klasszis és a hatodik osztály között csupán pár másodperc a futási idő különbsége. A magyar tulajdonosok nem engedhetik meg maguknak, hogy igazán jó lovakat vegyenek. Egy ló havi tartása 100 ezer forint, ezt rá kell szánni, minden fillér, amit a ló ezenfelül keres, legyen öröm és meglepetés. Egy angol telivér csikó ára 1500 eurónál kezdődik, a határ a csillagos ég. A magyarok az 1500 és a 10 ezer euró közötti csikókat tudják megvenni. Mondja a tulajdonos, vett egy Dylan Thomas-csikót, aztán mégsem fut, bezzeg a testvérei. Csak azt nem veszi tudomásul, hogy ő a csikót nyolcezer euróért vette, a másik meg 75 ezer euróba került. Nemcsak a papír számít az árnál, hanem az is, mit lehet látni a csikón.
A sportágban lévő pénz és az infrastruktúra gondjai után eljutottunk tehát a harmadik ponthoz: a szakértelemhez. Nem Barabás Mónika az egyetlen, akinek problémája, hogy nincs kitől tanulnia. Nincsenek öreg szakik. Pécsi István, miután igazgató lett, elindította Alagon a zsokéiskolát, amely érettségit adó tanintézmény. A gyakorlat a tréningtelepen, a közoktatás Budapesten történik. Miért kell az érettségi? Pécsi szerint a zsokéság világklasszis karrierlehetőség, a jó lovasra hatalmas a kereslet. Dubajban urak az angol zsokék, de már minden más náció is érkezik. Aki nem tudja letenni a középszintű érettségit, és nem tanul meg egy nyelvet, abból nem lesz semmi. A jó zsoké ismérve a jó fizikum mellett a jó mentális képesség is.
Hasonló dolgokat mond Hammersberg Elemér is: képtelenség, hogy a magyar tenyésztő még autodidaktának is rossz. Összeereszt két akármilyen lovat, és várja a derbinyerő csikót. A magyar tenyésztésbe nemcsak méneket kellene behozni, hanem kancákat is. Hiába a jó csődör, ha rossz a kanca. És nem látszik, hogy a magyar állomány javulna. De Hammersberg Elemér még tovább megy: arra készül, hogy tanfolyamot szervez a telep idomárjainak. Nem tudják maguktól megtanulni a szakmát, és az is rossz fényt vet rájuk, hogy csak mutogatva tudnak beszélni a külföldi tulajdonossal.
Tegyük hozzá, nem csak a történet szereplői tehetnek minderről. Felemlegethetjük, hogy a szocialista szellemhez nem illett az úri lósport, hogy lezüllesztették a tenyésztést, a pályákat, az istállókat, ezzel az ott dolgozó embereket is.
A szakmát újjá kell építeni. De amíg vannak Overdose-történetek, és olyanok, akik nem adják fel, addig csak eljutunk legalább oda, ahol ma a szomszédok tartanak. Az olimpia sokat segített volna. A magyar lóversenyzés helyszíneinek mindenképpen.