Pénzügyi elemzők és gazdasági nyomozók egybehangzóan állítják: havi ötvenszázalékos hasznot egyetlen törvényesen működő üzlet sem hozhat, az ezt ígérő befektetési ajánlatok 99 százalékáról azonnal látszik, hogy pilóta- vagy piramisjáték, amelyben eleinte, a piramis felsőbb szintjein ideig-óráig még hozamot is fizetnek, ám ezt csak az újonnan beszervezett „balekok” pénzéből tudják megtenni. A piramis pedig összedől.
A piramisjáték magyar nagyasszonya Tribuszer Zoltánné volt, a nevéhez fűződik az első magyarországi, milliárdos kárt okozó piramisjáték. A komlói asszony 1991-ben azzal kezdte, hogy ismerőseitől kisebb összegeket kért kölcsön, majd a visszafizetési határidő lejártakor a kölcsönöket duplán fizette vissza. Az újabb kölcsönöket is pontosan visszafizette.
El is terjedt Baranya megyeszerte, hogy Tribuszerné tehetséges üzletasszony jól menő vállalkozással. 1992-ben a befektetők már maguk jelentkeztek egyre nagyobb számban, bár a hozam idővel egyre csökkent. 1993-tól Tribuszerné Tribu Bt.-je és T és KG Kft.-je főként Komlón és környékén gyűjtött befektetéseket évi 120 százalékos kamatot ígérve.
Tribuszerné cégei nem rendelkeztek bankfelügyeleti engedéllyel a betétgyűjtésre, ennek ellenére tevékenységét kiterjesztette majdnem az egész országra, amihez szerződést kötött 130 üzletkötővel. Cégei több mint 15 ezer ügyféltől 2,9 milliárd forintot gyűjtöttek. A vállalkozás a tőkegyűjtésen, illetve a lejáró befektetések kifizetésén kívül semmiféle olyan tevékenységet nem folytatott, amelyből az ígért hozamokat kifizethette volna. A piramisjáték 1994 áprilisában dőlt össze. Tribuszernét végül 1997-ben jogerősen kilenc évre ítélték 14 581 ügyfél megkárosítása miatt, az okozott kár 1,35 milliárd forint volt.
Az asszony a jogerős ítélet után eltűnt, két évig bujkált, 1999-ben a Teve utcai zsarupalota szomszédságában bérelt lakásában fogták el az ORFK fejvadászai. 2005-ben szabadult, ám továbbra is vonzotta a „befektetési szakma”, vagy csak beleszeretett a piramisjátékba. 2009-ben Mecsekjánosiban ismét kölcsönöket kért ismerőseitől, és kapott, ám 2010 novemberében, mielőtt fizetnie kellett volna, bejelentette, hogy kirabolták. A nyomozás szerint azonban a rablást csak kitalálta az asszony, akit 2012-ben hat hónap felfüggesztett börtönre ítélt a Komlói Városi Bíróság a hatóságok megtévesztésének kísérlete miatt.
A Komlói Járásbíróság pedig 2014 májusában nyolcévnyi börtönbüntetésre ítélte, miután befektetőit nem tudta kifizetni.Mielőtt rátérnénk az orosz Tribuszernéra, azaz magára goszpogyin Mavrodira, nézzük meg, mit is jelent a HYIP. A High Yield Investment Program magyarul magas hozamú befektetési program. Az online-befektetes.hu szakportál szerint a HYIP „legtöbbször olyan online befektetési program szokott lenni, mely havonta +10 százaléktól akár +100 százalék hozamot is képes színtiszta profitban hozni.
A banki s egyéb átlagos befektetések jó, ha ÉVENTE hoznak +30 százalékot. Ehhez képest a HYIP-ek átlagosan HAVI +30 százalékot hoznak, mely hosszú távon elég fenntarthatatlan valóban, viszont pár hónapig még fizethet.” A netinvestportal.com szerint naponta akár 2030 új HYIP is indul az interneten, több száz ilyen található jelenleg is a világhálón. Azt azonban jó, ha tudjuk, a HYIP-ek mintegy 95 százaléka a piramisjáték elvén működik.
Az olvasóban most felmerülhet, hogy az MMM Mavrodi Társadalmi Pénzügyi Hálózat ezek szerint nem piramisjáték, hiszen ott van a szlogenjében: „Igen, havonta 50 százalékot lehet keresni, de ez nem HYIP!” Logikailag akár helyes következtetés is volna ez, ám nézzük meg közelebbről az MMM Mavrodi Társadalmi Pénzügyi Hálózatot! A konstrukció kitalálója nyilvánvalóan tisztában van a néplélek rejtelmeivel, hiszen ideológiát is alkotott. A Mavrodi-féle, már-már lenini alapossággal kidolgozott ideológia lényege, hogy a modern világ rossz, embertelen, igazságtalan, hiszen a pénz világa a bankároké, a kormányoké, a milliomosoké, és nem az embereké.
Pedig az emberek termelik a pénzt a bankároknak, a kormányoknak, a milliomosoknak, méghozzá munkával. Az ideológia fontos gondolata: a munkáért az emberek nem kapják meg az őket illető pénzt, amelynek döntő többsége a bankárokhoz, a kormányokhoz és – itt lép az ideológus szintet – a milliárdosokhoz jut. Következtetés: szüntessük meg a munkát!
„Egész életedet munkával töltötted, milliárdosoknak dolgoztál, elszedték minden erődet, energiádat és egészségedet, kipréseltek, mint egy citromot, majd a szemétbe dobtak” – hatnak az ügyfél lelkére. A válasz erre: mindenkinek dolgozni kell, és a virtuális pénz „kibányászása” is munka; ember, „bányássz” Mavrodi Coint, de előtte még tisztázzuk azért ideológiailag: az egész pénzügyi világ piramis! Ezt a mechanizmust kell elpusztítani az új, tisztességes pénzügyi rendszerrel, amelybe nincs beleszólásuk az államoknak, a bankoknak, nem is tudják felügyelni, így nem is tudják kiszipolyozni.
Megérkeztünk az MMM Mavrodi Társadalmi Pénzügyi Hálózathoz és magához Szergej Mavrodihoz – az ideológia szerint több millió ember önkéntes, nem hivatalos szövetségeséhez a pénz rabszolgasága ellen indított háborúhoz. Mi kell ehhez a háborúhoz? Természetesen pénz, sok pénz. Az MMM Mavrodi létrehozta ehhez a nemes harchoz saját virtuális valutáját, a Mavrodi Coint, a kriptopénzt. Ez a szó az angol cryptocurrency kifejezés magyarítása. A crypto kódoltat, a currency pedig valutát, pénznemet jelent.
Az interneten „élő” valutáról van szó, amelyet titkosított adatfolyamból „bányásznak” ki. Előre meghatározzák a mennyiségét, így nem inflálódik, ezért hívják digitális aranynak is. Minden kriptovaluta értékét a valós piaci igények szabják meg fajtától függően, általában semmilyen külső érdekcsoport, intézmény, állam nem tud beleszólni az értékének az alakulásába. A Mavrodi Coin éppen ezt kínálja. Az azonban közgazdasági nonszensz, hogy havi ötven százalék hasznot hajt a befektetőnek úgy, hogy arról semmilyen információ nincs, hogy megforgatnák legalább tőzsdén a befektetéseket, vagy egyéb módon fialtatnák az így gyűjtött tőkét.
Ennél azonban jóval nagyobb a gond az MMM Mavrodival. A cryptocoinsnews.com szakportál 2014-ben számolt be arról, hogy a szervezett bűnözéssel, a gazdasági bűnözéssel és a korrupcióval foglalkozó Dél-afrikai Bűnmegelőzési Főigazgatóság (DPCI) vezetője, Hangwani Mulaudzi dandártábornok bejelentette, nyomoznak az ott MMM Global néven futó konstrukció után Ponzi-rendszer gyanúja miatt. A Ponzi-rendszer vagy más néven Ponzi-séma szélhámos beruházási művelet, egyfajta piramisjáték, amelyben a korábbi befektetőket az újonnan érkezett befektetők pénzéből fizetik ki, egészen a rendszer összeomlásáig. A Ponzi-rendszerben csak az elindítója nyer, mindenki más veszít.
A dél-afrikai hatóságok szerint az MMM Global orosz eredetű, alapítója Szergej Mavrodi, akit Oroszországban pénzügyi csalásért elítéltek korábban. Az EconoTimes szerint a kínai kormány korábban figyelmeztette az állampolgárokat, hogy az MMM Global illegálisan működött az országban. A jelentés megállapította, hogy a cég Oroszországban volt bejegyezve, és szerverei nem voltak Kínában.
A Crime Russia angol nyelvű orosz bűnügyi portál külön cikkben emlékezik meg Szergej Mavrodiról és munkásságáról. Azt írják, az 1990-es évek óta Oroszországban ismert Szergej Mavrodi 2015-re világszerte ismertté vált. Néhány évvel a börtönbüntetése után Mavrodi megalapította az MMM 2011-et, amely már 2012 májusában összeomlott. Az MMM 2012 még rövidebb ideig tartott. (Mindkét piramisjáték felbukkant Kárpátalján, illetve Kelet-Magyarországon is.) Ekkor Mavrodi úgy döntött, hogy megalapozza az MMM Globalt.
Az új projektet a világ különböző részein indították el: Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Izraelben, Kínában és más afrikai és ázsiai országokban. A rendszer a legszegényebb államokban volt a legeredményesebb; mindazonáltal rengeteg ember volt kíváncsi arra, hogy „könnyű pénzt” kínál a nyugatiaknak is.
A Kommersant szerint száz országból több mint 130 millió ember lett tagja az MMM Globalnak 2015 végére.
A Portfólió orosz források alapján számolt be Szergej Mavrodi oroszországi elítéléséről. Eszerint az orosz üzletember 1989-ben alapította meg MMM néven a vállalkozását két üzlettársával, miután bútorboltjuk és amerikai részvénykereskedési vállalkozásuk becsődölt, ezerszázalékos hozamot ígértek befektetőiknek. Mindezt óriási tévéreklám-hadjárattal körítve. A tőzsdére nem vitték a részvényeket, amelyeket pénzpapírra nyomtattak Mavrodi-pénznek nevezve, az árfolyamot az MMM döntötte el, az ezerszázalékos osztalékot pedig rendre ki is fizették a befektetőknek.
Az MMM csúcsán napi (!) százmilliárd rubelt szívtak fel a piacról, a cég pénzáramlását lehetetlen volt kiszámolni. 1994-ben 100–3000 milliárd rubellel tartoztak a befektetőiknek, amikor lecsapott az orosz rendőrség. Egyes számítások szerint kétmillió, mások szerint negyvenmillió embert csaptak be. Közülük ötvenen öngyilkosságot követtek el. Mavrodi azonban meggyőzte a befektetőit, hogy a kormány a hibás azért, hogy a pénzt elbukták, és politikai karriert kezdett. Megígérte, ha bekerül a dumába, kártalanítási programot indít a befektetőinek.
Mavrodi bekerült a dumába, a program is elindult, de csak a károsultak töredéke kapta vissza befektetését. Mavrodi emelte a tétet, indult az 1996-os elnökválasztáson, közben viszont felfüggesztették a mentelmi jogát, így megszökött az országból. Végül 2003-ban került börtönbe, ám mindössze négy évet ült, hogy aztán újrakezdje.
Szergej Mavrodi MMM-rendszerei sorra dőlnek össze, ám újabb ajánlattal állt elő. Bejelentette, hogy elindítja „az egyetlen MMM-et az univerzumban, amely az eredeti Mavrodi-érme lenne”. Szergej Mavrodi úgy döntött, hogy háromezer Mavrodi-érmét ad regisztrált ügyfeleinek, olyanoknak, akik korábban elvesztették pénzüket. Ez a háromezer érme állítólag még ingyenes.