Néhány héttel ezelőtt az ügy egyik korábbi nyomozója, Palatinus Gábor azt állította, hogy Dél-Olaszországban, Calabria tartományban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a bűnözők által elrabolt Farkas Helga autójának visszapillantó tükrén.
Palatinus szerint az egyik feltételezett tettes, Cs. József 1989-ben Münchenbe utazott sógorához, Fésü Péterhez, aki egy nemzetközi, főleg BMW-k lopására specializálódott banda tagja volt. Ekkor ismerkedett meg egy olasz férfival, aki beszervezte őt egy bűnözői csoportba. A volt nyomozó állítja, ennek az olasz férfinak a tenyérnyomát találták meg Farkas Helga autójának visszapillantóján.
Azt, hogy a magyar rendőrség tisztában volt a németországi kapcsolat jelentőségével, az akkori Csongrád megyei rendőrfőkapitány, Salgó László 1991. augusztus 15-i utasítása bizonyítja, amely három nyomozó Németországba küldését javasolta. „A nyomozás során több oldalról erősítik meg adatok azt, hogy Farkas Helga, illetőleg a szülők zsarolói Németországban tartózkodnak” – állt Palatinus Gábor szerint a parancsnoki utasításban.
A munkacsoportot 1991 szeptemberében három napig látták vendégül Münchenben, többek között a város rendőrkapitánya és egy államügyész is. Palatinus koncepciója szerint a rablás elkövetőinek két csoportja volt: Cs. és társa, J. Benedek Helga családjával kommunikáltak, az olasz férfi által vezetett csoport pedig Budapesten tartotta fogva a lányt.
Palatinus két évig próbálta meggyőzni Fésü Pétert, hogy segítsen Farkas Helga gyilkosának azonosításában. Fésü 2011-ben halt meg tüdőrákban, halála előtt két héttel egy levelet adott az exnyomozónak, amelyben megnevezte a lány gyilkosaként az olasz férfit.
A rendőrség tájékoztatása szerint nem folyik nyomozás Magyarországon a Farkas Helga-ügyben, sőt forrásaink azt is alaptalan híresztelésnek nevezték, hogy Olaszországban azonosították a lány kocsiján talált tenyérlenyomat gazdáját. Ha lenne ilyen, azt az olaszok azonnal jelezték volna a magyar társszerveknek, márpedig ilyen megkeresés nem érkezett a hazai hatóságokhoz.
A Farkas-ügyben korábban szintén évekig nyomozó Kovács Lajos sem az olasz szálat tartja a bűncselekmény megoldásának. A Nemzeti Nyomozó Iroda „döglött ügyek” osztályának egykori vezetője pár éve úgy nyilatkozott, hogy ez volt az első váltságdíjas emberrablás Magyarországon. Ennek tudható be, hogy a nyomozás elején voltak bizonyos gyakorlatlanságok, hiszen nem volt rutinja a rendőrségnek – mondta Kovács, aki nagy hibának nevezte, hogy hagyták, az apa tárgyaljon a zsarolókkal, Farkas Imre ugyanis képtelen volt az indulatait féken tartani, és néha üvöltve beszélt az emberrablókkal.
A döglött ügyek szakértője úgy emlékezett, az eljárás során a családot kikérdezve hamar tisztázták, hogy 1991. június 27-én Farkas Imréné és lányai két autóval indultak Orosházáról vissza Szegedre, de Helga autójában olajat kellett cserélni, ezért a lány egyedül maradt. Helgát hiába várták, nem ért haza.
Az anya kocsiba ült, és kétszer végigjárta a Szeged–Orosháza utat, de nem találta meg a lányát. Nem sokkal később megcsörrent Farkasék telefonja: az apától, Farkas Imre vállalkozótól egy suttogó férfihang 500 ezer márkát követelt Helgáért. Az emberrablás nem szerepelt az akkori Btk.-ban, így személyes szabadság megsértése és zsarolás miatt kezdtek nyomozni.
A rendőrök több verziót is felállítottak, hogy miért tarthatták fogva a lányt. Az egyik szerint az apa alvilági üzlettársai próbáltak pénzt kicsikarni a jómódú üzletembertől. Felmerült az is, hogy Farkas Imre nem sokkal a lánya elrablása előtt nagyobb összeget nyert a kaszinóban, nagyjából 500 ezer márka körül. Valaki, aki tudott a nyereményről, elrabolhatta Helgát, hogy megszerezze a pénzt.
A harmadik lehetőség szerint a lányt a neki korábban udvarló, a család által is ismert Cs. József és J. Benedek rabolta el. A cselekmény előtt pár nappal Helga és a húga egy piros sportkocsival hajtottak Orosházára, de Cs. Józsefék követték őket. Mivel a lányok ismerték a két fiút, félreálltak és beszélgetni kezdtek velük.
Cs. addig könyörgött Helgának, amíg a fiatal lány megengedte neki, hogy vezesse a Mazdát. Elmentek egy körre, addig J. és Kinga, Helga testvére ott maradtak a Ladával. A nyomozók úgy vélték, ez lehetett az emberrablás próbája, hiszen ez a környék közel volt ahhoz a helyhez, ahol pár nappal később elrabolták Farkas Helgát.
A lány azóta sem került elő. Az emberrablók három nap alatt tizennégyszer hívták a családot, de az apa közölte velük, amíg nem bizonyítják, hogy lánya él, addig nem fog fizetni. Az utolsó hívás 1991. június 30-án, vasárnap hajnali két óra húsz perckor történt.
A bűnözők ekkor megtudták, hogy a rendőrség jelen volt a Farkas családnál: „Fejezd be a kis hülye trükkjeidet! Az akciócsoportot jobb, ha visszavonod! Holnap estig kapsz utolsó lehetőséget. Holnap estére kapsz utolsó lehetőséget. Este. Este. Hét. Semmiféle trükkel ne próbálkozz, mert a lányod nem kapod vissza! Ha a pénzt átvettük, akkor kapod a lányt. Holnap hívunk, este hétkor.”
A zsarolók azonban soha többé nem jelentkeztek. Az édesapa nem akarta feladni a reményt, mindent elkövetett, hogy megtalálja lányát, ezért még a parafenomén Uri Geller segítségét is igénybe vette, mindhiába.
A nyomozás eredményeként a lány megtalált autójában a kutyák később azonosították Cs. József szagmintáját. Mivel idővel több gyanús körülmény is felmerült, elkezdték őt és J. Benedeket kihallgatni, de nem mentek velük sokra.
A két férfinak azonban volt egy jó barátja, Emil, aki rablás miatt került börtönbe. Ő idővel megtört, és elmondta, hogy történt egy emberrablás Kecskeméten, amelynek az egyik elkövetője J. Benedek volt. Emil azt is elárulta, hogy a körözött Benedeket Cs. József egy Tisza-parti házban rejtegette, majd megölte.
Kovács Lajos szerint Benedek volt a gyengébb láncszem, akit eszesebb bűntársa befolyásolni tudott. A rendőrök úgy rekonstruálták a gyilkosságot, hogy a két bűnelkövető kiment a házból célba lőni, azonban Cs. József a társát lőtte agyon.
J. holttestét Gádoros közelében, egy mezőgazdasági terület öntözőcsatornájában találták meg. A férfit kivégezték, gyilkosa öt golyót lőtt a hátába. A hatóság azt feltételezte, Cs. azért ölt, mert attól félt, hogy a másik emberrablás miatt elkapják társát, és jó eséllyel beszélni fog.
Fordulat az ügyben azután következett, hogy J. Benedek temetését követően Kovács Lajos beszélt a férfi feleségével. Az özvegy hosszú vallomásában elmondta, hogy volt férje évekkel korábban említést tett neki Farkas Helga elrablásáról és meggyilkolásáról. Az asszony a bíróságon is azt vallotta, hogy férje és Cs. rabolták el a lányt, akit néhány napig egy orosházi garázs szerelőaknájában rejtegettek megkötözve.
Az asszony elmondása szerint egy ideig Helga is együttműködött elrablóival, mert kapott volna a pénzből. Miután a váltságdíjat nem tudták átvenni, a lányt nem engedhették el, mert lebuktak volna. Cs. József ekkor döntött úgy, hogy végez Helgával: zsákot húzott a fejére, és megfojtotta. A nő úgy tudta, Helga testét kivitték egy erdőbe, gázolajjal leöntötték, és elégették.
A nyomozók átvizsgálták a területet, de nem találtak maradványokat, így nem lehetett bizonyítani, hogy a bűncselekményt valóban így követték el. Benedek állítólag másoknak is fecsegett az emberölésről, de nekik nem annyira részletesen, mint a feleségének. Cs. Józsefet első fokon J. Benedek meggyilkolása és más bűncselekmények miatt 18 évre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság, ám ezt a döntést később hatályon kívül helyezték.
A megismételt eljárásban a férfi ismét súlyos büntetést, 22 évet kapott, de a Legfelsőbb Bíróság végül felmentette a társa meggyilkolásáért emelt vád alól, emiatt az alvilágban „Jokó” becenéven ismert bűnöző büntetését tíz évre csökkentették. A fiatalembert a Farkas Helga-ügyben csupán személyes szabadság megsértése és zsarolás miatt marasztalták el, így jó magaviseletének köszönhetően már 2006-ban szabadulhatott. Azonnal elhagyta az országot, sajtóhírek szerint családjával Írországban él, ahol informatikai vállalkozást vezet.
Pámer Dávid
a PestiSrácok.hu munkatársa