Téves lenne azt gondolni, hogy csak most, a migrációs válság idején vonulnak fel Kölnben Angela Merkelnek öltözött emberek, és készítik el az európai vezetők papírmasé figuráit. A művészek hetekig dolgoznak a politikai szatíra tárgyain, amelyek a kölni, mainzi és düsseldorfi ünnepségeken szórakoztatják az embereket. A felvonulások díszeit a karnevál kezdetéig szigorúan őrzik, hiszen senki nem láthatja, mely politikusok és közéleti szereplők kerülnek célkeresztbe. Sok millió eurós üzletről van szó, gyakran emberi jogi és egyéb, aktivistákat tömörítő szervezetek rendelik meg a 3D-s karikatúrákat, hogy felhívják a figyelmet a számukra fontos kérdésekre, és kicsit bosszantsák az állam első embereit. A farsangi időszak után gyakori a hosszas pereskedés a felvonultatott figurák miatt. 2000-ben Helmut Kohlt ábrázolták egy banánköztársaság kancellárjaként, dzsungellakónak öltöztetve a politikust. A botrány akkor robbant ki, amikor az exkancellár figurája előtti növény felborult, és láthatóvá vált, hogy a készítők gondoskodtak arról, hogy látszódjon: a politikus nem elég „tökös”. Kay-Uwe Schreiber, a mainzi karnevál egykori szervezője úgy véli, a közszereplőknek el kell viselniük a piszkálódást, hiszen a karnevál nem lenne ugyanolyan a politikusok bírálata nélkül. Az eszesebb vezetők pereskedés helyett igyekeznek inkább úgy tenni, mintha nekik is tetszene a kifigurázás. Főleg a kisebb, helyi önkormányzatok politikusaira jellemző, hogy maguk is felvonulnak az ünnepségeken, jó képet vágva a kritikákhoz. Mivel az utcai ünnepségek szervezői között sok az üzletember, ez arra is jó alkalom, hogy kapcsolatok épüljenek. Aachenben az ötvenes évek óta díjat kapnak azok a politikusok, akik nem veszik magukat túl komolyan, és munkájukban vegyítik a szakértelmet a humorral. A díjazottak között olyan neves politikusok is szerepelnek, mint Konrad Adenauer vagy Helmut Schmidt kancellárok.
A kölni karnevál nemcsak mérete, hanem a politikai szatíra hagyománya miatt is meghatározó. A Rajna-partiak már a porosz uralom alatt kifigurázták a katonákat, kreatív jelmezekbe bújtak, és virággal díszített fegyverekkel hirdették a poroszellenességet. Ez a XIX. században bohém és merész tettnek számított, a kölniek pedig ma is elődeik nyomába akarnak érni. Általában sikerült elérni a célt, és megbotránkoztatni a nagyközönséget. A migrációs válságot megelőző években közkedvelt célpont volt Barack Obama amerikai elnök, akit a felvonulók ábrázoltak házát védő cowboyként és a New York-i Szabadság-szobor őreként is. A karneválozók ugyancsak imádták az európai adósságválságok időszakát, a felvonulás egyik legemlékezetesebb eleme az az Európa nevű hajó volt, amelyet Angela Merkel és Nicolas Sarközy a Titanic módjára vezettek neki egy Hellász nevű jéghegynek.
Természetesen a jelenlegi tömeges bevándorlás is megihlette a kölnieket, a farsangi ünnepség kiváló alkalom arra, hogy kicsit odapiszkítsanak a nyitott határok Európáját hirdető Angela Merkel orra alá. Az egyik 3D-s karikatúra épp a kancellárt ábrázolta, amint belefullad a menekültválság feliratú hullámba. Egy másik díszleten Horst Seehofer bajor kormányfő látható, amint kétségbeesetten próbálja lezárni a kontinens határait. Hatalmas visszhangot váltott ki a Steinkirchen településen felvonuló tank, amelyet „menekültek elleni védelem” felirattal dekoráltak. Kritikusok szerint Türingia tartományban is túl messzire mentek, amikor az egyik kisváros utcáján Balkán-expressz nevű vonat vonult fel, arra figyelmeztetve: „a csürhe érkezik”. A németek a migrációs válság megfékezéséhez még Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns segítségét is kérnék. Az ingatlanmágnás rengeteg karneváli díszen jelen volt, Düsseldorfban az egyik Trump-papírmasé épp a Szabadság-szobrot készül bekapni, alatta pedig a „Tedd újra naggyá a fasizmust!” felirat szerepel.
Nem minden német ért egyet azzal, hogy a migráció is az utcai viccelődés témája legyen. Martin Holland hannoveri újságíró úgy fogalmazott Twitter-mikroblogján, hogy „egyáltalán nem vicces a szegény és gyenge embereket kifigurázni, sőt egyenesen gyáva dolog”. A legtöbbeket azonban nem a humor botránkoztatja meg, hanem hogy a németek a szilveszteri tömeges molesztálások után is ugyanolyan jókedvvel vonulnak az utcára. Pedig idén teljesen más hangulat övezte a Rajna-parti bulit, a karneváli szezon rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyt. A város vezetése gondoskodott arról, hogy az újévi baki után most hatékonyan lépjen fel a rendőrség, így közel 2500 járőr vigyázott a kölniekre. A hölgyeknek még kivilágított és védett övezeteket is létrehoztak a belvárosban, az ismertebb zsebtolvajokat és bajkeverőket pedig kitiltották a karnevál területéről. Az Egyesült Királyság különleges tisztekkel segítette Köln városát, akik kiemelkedő arcfelismerő készséggel rendelkeznek, és a már látott arcok 95 százalékát a későbbiekben is felismerik. Gyakorlatilag minden adott volt ahhoz, hogy a kölni nők a tragédiába fulladt szilveszter után jól szórakozzanak. Ez vitális fontosságú, hiszen az ünnep első napja „a nők farsangja” néven ismert, ekkor a hölgyek egész nap jelmezt viselnek és szórakoznak. „A történtek ellenére szórakozni akarunk. Fontos, hogy ne zárkózzunk be” – idézi a brit The Guardian a 18 éves Paulina Schmidtet, aki oroszlánnak öltözve ünnepelte a farsangot.
A biztonsági garanciák és szép remények ellenére sajnos ismét történt szexuális erőszak a városban. Kölnben és térségében hat nap alatt 55 szexuális jellegű bűncselekményről tettek bejelentést, a felvonulások végéig pedig több mint négyszáz embert állítottak elő. A kölni rendőrség szerint a molesztálások nagy száma nem a tömeges bevándorlással van összefüggésben, hanem azzal, hogy szilveszter óta a nők „bátrabban” jeleznek minden zaklatást. Michael Temme, a kölni rendőrség bevetési vezetője arról tájékoztatta a sajtót, hogy csak a nők farsangja alatt 22 szexuális jellegű bűntény történt, ami az előző évi eseteknek több mint kétszerese. Ismertette, hogy a bejelentett esetek közül az egyik arról szól, hogy egy biztonsági őr 25 euró megfizetése vagy egy csók ellenében akart beengedni egy nőt egy rendezvényre. Temme szerint egy évvel ezelőtt egy ilyen esetet nem jelentettek volna, szilveszter óta azonban „megváltozott a nők feljelentési hajlandósága”.
Az idei karneváli szezon rávilágított arra, hogy a súlyos belpolitikai és biztonsági helyzet ellenére a németek megtartották humorérzéküket, és reménykedve várják a jövőt. A düsseldorfi farsangi ünnepség legnagyobb dísze egy csinos nőalak volt, aki épp rakétával lő az égbe két észak-afrikainak kinéző férfit. A hölgy kezében pedig zászló hirdeti: „Jövőre ilyen szilveszterünk lesz.” Amennyiben marad a nyitott határok politikája, nem biztos, hogy valóban ennyire pozitív a német jövő. Gerd Müller gazdasági együttműködésért felelős miniszter korábban jelezte: 2016 is a migráció éve lesz, hiszen akár nyolc-tízmillió menedékkérő is Európa felé tarthat.