Egy párhuzamos univerzumban a végszóra megérkezett volna John Cleese a Hülye Járások Minisztériumából, és fennhangon ismertette volna a toryk álláspontját, miszerint az állatoknak nincsenek érzelmeik, sőt a fájdalmat sem érzik. Zárásként beszalad a Gyalog galopp tömeggyilkos vérnyula: leszakítja a határozatot tartó kezet. Függöny.
Az állati viselkedéssel foglalkozó tudománynak a politikusok vitáját képző kérdés evidencia, évtizedekkel ezelőtt bebizonyított tény, hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint az állatok nemhogy érzelmekkel bírnak, de önálló személyiségük is van.
Az állati pszichét először Jane Goodall kutatta olyan megközelítésben, hogy neveket adott a csimpánzoknak. Tudományos szempontból ez skandalumnak számított akkoriban, de az etológus már akkor azt vallotta, hogy az emberszabású majmok minden kétséget kizáróan egyedenként is eltérő egyéniséggel és érzelmekkel bírnak. Az 1980-as évekre Goodall mintája az etológiai kánon alapvetésévé vált.
Viselkedésökológia néven ma már önálló tudományterület foglalkozik az állatok szociális rendszerének, valamint személyiségének vizsgálatával. A Debreceni Egyetem kutatói például nemrégiben a bodobácsoknál mutatták ki a személyiség meglétét, de még a pókok és a tintahalak perszonalitására is vannak tudományos bizonyítékok.
Aki már látott elhullott borját gyászoló, síró elefántot, a körbeügetés monotonitásába szorított, depressziós lovat vagy bosszúszomjas, párnára vizelő macskát, esetleg ért már haza kutyája euforikus örömére, abban fel sem merül a brit honatyák abszurd feltevése. A fájdalom érzéséről pedig felesleges is beszélni, mert aki járt biológiaórára általános iskolában, tisztában van azzal, hogyan működik az idegrendszer.
Jelenleg az Egyesült Királyság állatjóléti jogszabályainak nyolcvan százaléka az EU-ból származik, így ha a kormány nem hiszi, hogy az állatok fájdalmat érezhetnek, akkor minden bizonnyal nem is fogja védeni őket. A szavazást persze hatalmas indulatcunami követte a közösségi oldalakon, így a kormánytagok, köztük a korábban rókavadászatot rehabilitálni akaró Theresa May is visszakozott.
Akárhogy is, az állatjólét ügye kettős mércével bír Nagy-Britanniában (is). Nem minden állat cuki szőrmók házi kedvenc, a többiekből gátlástalanul hasznot húzunk, és kiszorítjuk őket élőhelyükről. Olyan társadalomban élünk, amelyben egy kiscica szemétbe hajítása felháborodást és Facebook-megosztásokat, petíciókat válthat ki, ám az emberek zöme nem fog utcára vonulni a helyi étteremlánc hamburgerébe darált csirke vagy egy kozmetikai laborban tesztelgetett majom életfogytig tartó szenvedései miatt.
A 2019-es elválásig a következő hetekben, hónapokban a jövőről hoz döntéseket a brit kormány, amelyek hatással lesznek az állatok védelmére. De a mi környezetünkre és az emberi lényekre is.