Az ormányos bogarak jellemző tulajdonsága a nevükből adódik. Van köztük vékony-hosszú orrú és rövid-vastag orrú is… Megjelenésük és színük rendkívül változatos, a méretük kicsi. Azok a példányok, melyeket Pintér Csaba lefényképezett – és a Nikon’s Small World idei pályázaton az Ormányosalkatúak című felvételével 10. helyezést ért el – négy-öt milliméteresek.
A keszthelyi nyugdíjas tanárt nem először jutalmazták nemzetközi versenyen. A Pannon Egyetem Georgikon Karának adjunktusa már az Olympus 2014-es digitálismikrofotó-pályázatán is a győztesek között szerepelt: több mint kétezer induló közül a negyedik helyet szerezte meg. Ezeken a nemzetközi pályázatokon két-három magyar indul, akik ismerik egymás munkáit. Pintér Csaba a képeivel nemcsak külföldön, de hazai pályázatokon is jó eredményeket ért el. A mikroszkóppal készült fotók nemcsak a laboratóriumokban folyó létfontosságú munkákra hívják fel a figyelmet, hanem a fiatalokat ily módon is a tudományos pálya felé szeretnék irányítani.
– Ha találok valami érdekes, főként apró, biológiai témájú objektumot, akkor megpróbálom lefotózni – mondja a tanár úr. – Fényképezni általános iskolás koromban kezdtem el, később a növényvédelem lett a foglalkozásom. Szerencsére a szakmám és a hobbim összetalálkozott. Az 1970-es évek közepétől vált lehetővé, hogy a mikroszkópot és a fényképezőgépet összekapcsolhassam. Az így készült fotókkal aztán az utóbbi évtizedekben már eredményeket is elértem. Az Olympus- és Nikon-pályázatok kiírásában szerepel, hogy csak mikroszkópos fotókat lehet beküldeni. Én a képeimet sztereo-, illetve átvilágítós kutatómikroszkópokkal készítem.
A díjnyertes fotókat „focus stacking” technikával, azaz rétegfelvételezéssel készíti. Miután beállította a mikroszkópot, a világítást, a gépet, és a bogarak is nyugalomban vannak, rétegenként lefényképezi őket. Csak akkor tud dolgozni, ha a „téma” nem mozog. A nagyítások esetében drasztikusan csökken a mélységélesség, ezért kell darabolva, szeletelve fényképezni, mindig kicsit odébb állítva az élességet. Ugyanarról az objektumról sok felvételt készít, melyeket számítógépes programmal rak össze. De csak az éles részeket, melyekből végül összeáll a kép.
– Hogy egy fotó mennyi ideig készül, az attól függ, hogy a kis rovarok meddig vannak nyugalomban – teszi hozzá Pintér Csaba. – Ismerni kell a tulajdonságaikat. Ezeket a levélormányosokat már többször fényképeztem, főleg májusban és júniusban, mert később eltűnnek. Különleges a fényvisszaverő kitinpikkelyük, ez a képen is látszik. Eltérő világításokat kell alkalmazni, hogy kijöjjenek a valódi színek. Maga a fotózás nem tart tovább egy-két percnél, a gond az, ha az idő alatt, amíg „szeletelgetem” őket, elmozdulnak. Ilyenkor kezdhetem elölről az egészet, mert akkor már nem lehet egy képpé összerakni. Egy-egy fotónak ötször-tízszer is nekiállok. Akinek nincs türelme és ideje ehhez, nem javaslom, hogy hozzákezdjen.
– Mindkét nemzetközi pályázatnál az ormányos bogarakat használta modellként. Úgy tűnik, éppen intim helyzetben vannak.
– Nem, még csak ismerkednek egymással.
A bogarak a csápjaikkal is kommunikálnak, a kibocsátott feromonokat érzékelik, így ismerik fel a nemeket.
Pintér Csaba nemcsak rovarokat, hanem mikrogombákat, gyommagvakat, apró virágokat, polleneket is fényképez mikroszkóp alatt. Nemrég Keszthelyen, a színházban láthatták a nézők mikrofotóit, majd a Debreceni Egyetemen állították ki a képeit. Szakmai anyagaival minden évben részt vesz a Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. A milli- és mikrométer nagyságú apróságok A3-as méretre felnagyítva fantasztikus világba engednek betekintést. A Gyommagfotók című szakkönyvet – melyet egy ismert növényvédő cég tavaly jelentetett meg – kolléganőjével, Kazinczi Gabriellával közösen készítették. Pintér Csaba saját mikrofotóalbumot is készített Mikroszkóppal más a világ címmel, amelyben összegyűjtötte közel háromszáz legjobb mikroszkópos képét.