Unalmas mindig a számítógép vagy okostelefon képernyőjén böngészni? Az agy és az internet összekapcsolásával erre már nem lesz szükség. Elon Musk már az év elején kijelentette, hogy jelenleg az emberi kommunikáció olyan lassú, mint a kétujjas gépelés a tízujjashoz képest, így az általa alapított Neuralink 2021-re szeretne piacra dobni egy agy-számítógép összekapcsolására alkalmas eszközt. Az amerikai hadsereg is folytatott hasonló kísérleteket, ám a johannesburgi Wits Egyetem bebizonyította, hogy a pénz nem minden. A világon először ugyanis nekik sikerült az emberi agyat az internetre kapcsolni.
Az angol agy és az internet szavak nyomán született Brainternet projekt úgy kezeli az emberi agyat, mint az Internet of Things (IoT) részét. Ez a 90-es években csak az eszköz és eszköz közötti kommunikációról szólt, majd a felhőforradalom nyomán a különböző készülékek az internet segítségével állhatnak egymással kapcsolatban, az emberek pedig távolról irányíthatják például otthonuk fűtését, megtudhatják, mi van a hűtőben vagy kell-e öblítőt venni a mosógépbe. A Brainternet segítségével ebbe a rendszerbe lesz bekapcsolható az emberi agy is.
Adam Pantanowitz, a Wits Egyetem elektronikai és informatikai mérnöki karának oktatója és két negyedéves mérnökhallgató, Jemma-Faye Chait és Danielle Winter a bioinformatikai cég, az Emotiv gyártotta EEG-készüléket helyezett a tesztalanyok fejére, majd ennek jeleit egy mindössze ötdolláros Raspberry Pi számítógép és egy programok közötti átjárást biztosító alkalmazásprogramozási interfész (API) segítségével egy nyílt weboldalra továbbították, ahol bárki élőben követhette az alany agyi aktivitásait.
– A Brainternet új lehetőséget teremt meg az agy és a számítógép közti interfészek rendszerében. Alig van könnyen használható adatunk arról, hogyan működik az emberi agy és hogyan dolgozza fel az információkat. A Brainternet szeretné leegyszerűsíteni a helyzetet, hogy az emberek könnyebben megérthessék a saját és mások agyának működését. Ezt az agyi aktivitás folyamatos megfigyelésével és némi interaktivitással tesszük lehetővé – magyarázta Pantanowitz.
Az interakció jelenleg elég behatárolt, lehet ugyan például kézmozdulatok elvégzésére parancsot adni, és figyelni az így keletkező megváltozott agyi aktivitást, de a kétoldalú kommunikációtól a tudósok még nagyon messze vannak. A teljes egyenértékű kommunikációhoz ugyanis az emberi agy sokmilliárdos bio-elektrokémiai átviteleit nullákká és egyesekké kellene alakítani, hogy a számítógépek bináris kódja megértse azokat.
Jelenleg tehát még évtizedekre vagyunk az Eredet-szerű gondolatbeültetésektől, azonban ez a szkeptikusok szerint nem is baj, tekintve, hogy az agy és az internet összekapcsolása számos etikai és biztonsági kérdést vet fel. Kinek a tulajdona például a beültetett gondolat? Meghekkelhető az ember agya, ugyanúgy, mint egy kenyérpirító? (Az IoT egyik legnagyobb veszélye ugyanis, hogy a különböző vírusok és trójai szoftverek fertőzése nyomán az internetre kapcsolt eszközök zombi számítógéppé válnak, amelyek távoli szerverrel vagy más, közeli zombigépekkel kapcsolatot létesítve várják a hálózatkezelő hekker parancsát, aki sokszor túlterheléses támadásokra használja azokat.) Már egy 2014-es tanulmány figyelmeztetett a technológia etikai problémáira, feltéve a kérdést, hogy vajon mennyire lenne elfogadható például az elítéltek viselkedésének megváltoztatása beültetett gondolatok segítségével.
Pantanowitz szerint mindenféle hekkelés – érintsen az számítógépet vagy biológiai szervezetet – nagy veszélyt jelent az emberiség számára, ezért a Kínában és a Kaliforniai Műszaki Egyetemen folyó kvantumkommunikációs kutatások alapján azt javasolja, hogy a Brainternet kétoldalú interakcióját akkor kellene lehetővé tenni, ha elérhetővé válik a fotonok segítségével működő kvantuminternet, amelyet a biztonsági szakértők a tökéletesen biztonságos és lehallgathatatlan kommunikáció eszközének tekintenek.