2017. szeptember 22., péntek, Móric napja
Lugas, Lugas Riport
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/lugas/a-turmixgep-melege-1694617/

A turmixgép melege

Építészet – Legfeljebb minden ötödik ház kap darmstadti minősítést
Milyen a tökéletes passzív ház, vagyis az az épület, amelyet nem kell fűteni, mégsem fázunk benne telente? Egy szigetelt, gömb alakú lakótér a föld alatt. Ilyen épületben azonban nagyon kevesen akarnak élni. Szerencsére a föld felett is kialakítható ilyen különleges tulajdonságú lakóhely.

Egy ház akkor passzív, ha évente legfeljebb 15 kWh fűtési energiát használ fel négyzetméterenként. Ez egy hagyományos épület energiaigényének öt százaléka, de egy korszerű előírások szerint épített ház fogyasztásának is mindössze ötöde. Az előbbi kritérium mellett a légtömörségi előírásnak is meg kell felelni, amelyet úgy mérnek (blower-door teszt), hogy hány résen jár ki-be a levegő. Ha nincs rés, tökéletes a légtömörség – ami az építés kiváló minőségét mutatja.

Az első passzív házat 1990-ben húzták fel a németországi Darmstadtban, azóta több tízezer ilyen energiatakarékos épület készült – a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is sokat átadtak. Az ilyen otthonok mintegy tizede dicsekedhet a darmstadti Passzívház-intézet hivatalos minősítésével. A német kritériumoknak megfelelő objektum nagyjából száz épülhetett hazánkban – van sorház, családi ház és óvoda is –, de ebből legfeljebb minden ötödik rendelkezik darmstadti minősítéssel.

Cellulóz és darált papír

Az egyik első hazai (majdnem) passzív házat az Apostol, a KFT és Bódy Magdi rockmenedzsereként is dolgozó, Gárdos Istvánnal és Andy Vajnával az Intercom céget megalapító Mihály György építtette. A menedzser 2007-ben egy 200 négyzetméter alapterületű, erdőszéli épületbe költözött, amelynek nem volt kéménye. A házhoz betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, a húsz centi vastag falak további harminc centiméter vastag hőszigetelést kaptak. Az ajtók és ablakok a szokásos kétrétegű helyett háromrétegű üvegből készültek. A házat alulról polisztirollal szigetelték, a tetőnél akkor újdonságnak számító anyagot vetettek be: speciális eljárással újságpapírt rostosítottak, majd a pépesített matériát egy „turmixgép” csövön keresztül a tető alá fújta. Ez az önterülő anyag kiváló hőszigetelő és környezetbarát.

A Pest megyei Szadán 2009-ben fél év alatt tető alá hozott, 126 négyzetméteres otthon volt az első, amelyik hazánkban megkapta a darmstadti Passzívház-intézet hivatalos minősítését. Mivel az ilyen típusú épületnél nagyon fontos a tájolás, az északi oldalon nincs ablak, délen viszont a szokásosnál jóval nagyobb üvegfelületeket építettek be a minél jobb hőhasznosítás érdekében. A szadai ház használatbavételi engedélyének beszerzése egyébként nem ment egyszerűen. Az engedélyt kiadó hivatalnok azon akadt fenn, hogy miért nincs a háznak kéménye, és miért nincs bekötve a gáz. Mikor mindenre fény derült – a falak ötven centi vastagok, ebből harminc centi a külső szigetelés, 15 centi a beton és öt centi a belső szigetelés –, lett engedély.

Amilyen szűk, olyan meredek út visz fel Zebegény egyik nevezetességéhez, az épülő passzív házakhoz. Három különleges objektum készül a Dunakanyar apró településén. Az egyik helyét még hagyományos faház foglalja el, a másiknak már kész az alapja, a harmadik mutat legtöbbet majdani képéből. Ház formájú a fémszerkezet, de csak a szakember szeme látja, hogy ebből milyen otthon lesz.

– Harminc centiméter vastag cellulóz, azaz darált papír kerül az oldalfalakba, a tetőzet negyvencentis szigetelést kap – igyekszik meggyőzni Gabula András, a passzív házak kivitelezésével foglalkozó egyik hazai cég vezetője. Azt mondja, ez a hely kedvcsinálóként szolgál. Három-négy napra beköltözhetnek az érdeklődők, hogy maguk tapasztalják meg a technológia ­lényegét. Nem beetetésről van szó, hiszen nem úgy dicsérik a portékát, hogy a kedvezőtlen tulajdonságokról hallgatnak – amelyek egyébként nincsenek. Aki idejön, mindent kipróbálhat, saját tapasztalatokat szerezhet például arról, hogy miként oldják meg egy tökéletesen szigetelt házban a szellőzést. (Olyan rendszerrel, amely hangtalanul keringteti, szűri a levegőt.)
– A könnyűszerkezetes házak hatalmas előnye, hogy jóval vékonyabb falakkal érhető el a kívánt hatás. Ha valaki például téglából akar passzív házat építeni, legalább 45 centis fal kell, amelyre további tízcentis szigetelés dukál. Betonból ugyanezt a hatást 2,5 méteres vastagsággal érik el. Az ilyen házat évek alatt fűti fel az ember – magyarázza Józsa Árpád építészmérnök.
Maci, a puli az isaszegi passzív ház egyik nyertese. Feiler József kutyája akkor igazán boldog, amikor busznyi érdeklődő érkezik hozzájuk. Ilyenkor csaholva terelheti a birtokon tébláboló embereket.

– Tíz éve készült el az otthonom, azóta több mint félezer ember csodálkozott rá – meséli Feiler József, a mintegy negyven céget tömörítő Magyar Passzívház Szövetség elnöke, aki bevallja, először hagyományos ingatlan vásárlását tervezte, de nem talált kedvére valót. Ezért bő évtizede úgy döntött, maga építi meg nem akármilyen házát. Az akkor még létező környezetvédelmi minisztérium munkatársához illő is volt a példamutatás, hogy nemcsak tanulmányokat gyárt, hanem maga is aktívan tesz a környezetért. Hogy miért éppen erre az útra lépett? Tudta, hogy az ország energiafelhasználásának negyven százaléka a lakások fűtésére-hűtésére megy el. Hatékony szigeteléssel az energiafelhasználás drasztikusan csökkenthető. Szakértőkkel beszélt, szakirodalmat böngészett, korszerű épületgépészeti berendezéseket forgalmazó cégeket keresett meg. Olyan megoldásokat kért a szakiktól, amelyekről nem is hallottak. Párazáró szalagot akart például ragasztatni az ablakok környékére – értetlenül néztek rá.

Jönnek a pókok

Azt mondja, passzív ház mindenből építhető – az alapanyag lehet szalmabála, vert fal, tégla, beton, könnyűvázas szerkezet. Csak oda kell figyelni a részletekre. Például a szellőzésre. A tökéletes szigetelés miatt a vízpára gyorsan kicsapódik, megindul a penészedés. Erre való a szellőzőrendszer, amely elszívja a benti és befújja a kinti levegőt. A Feiler-féle házban (a föld alatt másfél méterrel) két különböző rendszer melegíti elő a bejövő levegőt. Először a vizet keringető százméteres cső talajhővel, majd a hőcserélőben további energia-visszanyeréssel érik el a legoptimálisabb befújt hőmérsékletet. Az idei télen a mínusz 25 fokos kinti levegőt is sikerült kellő hőmérsékletre hozni. A kiváló szellőzőrendszernek köszönhetően nincs penészedés. Olyan száraz a lakás, hogy nem győzik a pókokat kiűzni. Hogyan jönnek be? Amikor ajtót nyitnak, a ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak besurrannak. A szellőzőrendszer energiaigénye nem haladja meg a száz wattot, ami egy nagyobb teljesítményű izzóéval egyenértékű. És ez a rendszer sem mindig működik. Plusz 10-25 Celsius-fokos kinti hőmérséklet esetén a ház kellemes belső hőmérsékletét szellőzéssel oldják meg.

– Karácsonykor népes rokonság jött, de attól tartva, hogy nálunk hideg lesz – hiszen nincs fűtésünk –, vastagon beöltöztek. Majd szép lassan pólóra vetkőztek. A végén a hűtést kellett bekapcsolni – mesél egy esetet Feiler József, akinek évtizedes tapasztalata, hogy nyáron nehezebb lehűteni az épületet, mint télen felfűteni.
Az elmúlt tíz évben nagyon sokat fejlődött ez az ágazat. Ha valaki időt áldoz rá, és utánanéz a dolgoknak, sokat spórolhat. Aki kulcsrakészen akar passzív házat, attól sok pénzt kérnek el.
A Feiler-ház 15 centi vastag vasbeton szerkezete hol harminc, hol húsz centiméter vastag szigetelést kapott.

– Kockás füzetbe írtam a kiadásokat, még a fél kiló szög árát is bevezettem. Mindent összevetve talán tíz százalékkal került többe, mint a hagyományos építkezés, de bőven megtérült a befektetés. Havonta átlagosan hatezer forint a 140 négyzetméteres házunk villanyszámlája. Az ismerőseink most télen ötvenezer forintos gázszámláról beszéltek az egyéb kiadásokon kívül – summáz Feiler József, akinek, ha a dolgozószobájában bekapcsolja a számítógépet és a lámpát, néha melege van. Az ilyen hulladékhő télen jó, nyáron viszont gond, mert el kell vezetni. Az épület túlmelegedését passzív árnyékolással – redőnyök, rolók – próbálják tompítani. Sikerrel, hiszen 27 foknál egyszer sem volt melegebb az isaszegi lakásban.

Fotó: MTI

Óvodások a XIII. kerületi Meséskert tagóvodájában, amely energiatudatos, passzív minősítésű intézmény

A későbbi sokk helyett

– A köztisztviselői fizetésemből nem volt félmillióm a tanúsítványra, de az én otthonom is teljesíti a darmstadti kritériumokat. A minősítés nemcsak abból áll, hogy kap egy papírt az ember, hanem a tervezéstől a kivitelezésig segít valaki. Németországban ez könnyen megvalósítható, nálunk még most sincs olyan szakember, aki tanácsadóként végigkísérne egy építkezést – állítja Feiler József, aki szerint 2013-ban még megnézték, ha valaki ötcentis szigetelést rakott a házára, ma a tízcentis a minimális elvárás. Azt mondja, sokat változott a hozzáállás, de nem eleget.

Az Európai Unió 2013-ban döntött arról, hogy 2018-tól az állami tulajdonú, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell alkalmazni. A szabály nemcsak az új épületekre, hanem az átfogó felújításokra is vonatkozik.

– Az uniós előírásokat nemzeti szinten kell adaptálni, meghatározni, hogyan érhető el ez a cél. A legtöbb ország felkészült az átállásra, hazánkban ez nem történt meg, azzal az indokkal, hogy sokba kerül. Miközben hosszabb távon megéri ez a befektetés. 2020-tól sokként érheti a magánépítőket az uniós elvárás – véli Feiler József.

– Az ipar igen, az emberek pénztárcája azonban nem készült fel erre a váltásra – állítja Gabula András, aki szerint lépni kell. A szakmai szövetség elnöke szerint ilyen típusú házat nem a leggazdagabbak építenek, hanem a középosztály tagjai, akik még éppen megengedhetik maguknak ezt a luxust, akik hosszú távon gondolkoznak, és általában fiatalok. Mostanában Nyugat-Magyarországon húznak fel nagyobb számban ilyen épületeket. Mosonmagyaróvári kollégája arról panaszkodik, annyi megrendelése van, hogy nem tudja mindet teljesíteni. Mi lesz itt 2020-tól?

Hirdetés

Kiemelt

Semjén Zsolt: a migráció következményeit nem lehet jóvátenni

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy minden korábbinál brutálisabb kormányellenes gyalázkodásra kell felkészülni.

Poszt-trauma

Sátrazó migránsok miatt zárták be a híres egyetemet

8000 diák nem tanulhat.

Gyűlnek a fellegek a Soros-terv felett

A cenzúra agyréme fojtogatja a Wikipédiát (is).

Fény derült Jordán Tamás titkára

Ő is az utcára vonulna.

Pofára esett az ellenzéki média Felcsúton

Egészen mást kaptak, mint amit vártak.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!