Második figyelmeztetés – ezzel a címmel számoltak be a hírügynökségek minap kutatók ezreinek felhívásáról, akik ismét csokorba gyűjtötték, hogy milyen pusztító változások mutathatók ki a környezetünkben: drasztikusan csökkennek a fajok egyedszámai, zsugorodnak az esőerdők, miközben egyre nő a levegő szén-dioxid-tartalma. Nem néhány hőbörgő szobatudós gondolta úgy, hogy a 2017-es év nem múlhat el fenyegető összegzés nélkül – 184 ország 15 364 kiváló koponyája szignálta a BioScience tudományos folyóiratban megjelent felhívást.
Magyarok is aláírták a dokumentumot, fővárosiak és vidékiek egyaránt fontosnak tartották csatlakozásukat. Az Oregoni Állami Egyetemen dolgozó William J. Ripple ökológusprofesszor által vezetett jövőféltők együtt gondolkodásra, közös cselekvésre várják az embereket. „Hamarosan túl késő lesz ahhoz, hogy kilépjünk ebből a negatív tendenciából, egyszerűen elfogy az idő” – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint végre fel kellene ismerni, hogy „a Föld az egyetlen otthonunk”.
Az első intés 1992-ben született. Akkor 1700 vezető gondolkodó, köztük több Nobel-díjas, írta, hogy az emberiség szélsőségesen kihasználja a Föld erőforrásait, és ezzel tönkreteheti, tönkreteszi a bolygót. Már akkor a levegő és a vizek szennyezésére, a halállomány zsugorodására és a föld terméketlenné válására figyelmeztettek, de nem feledkeztek meg a fajok kihalásáról és a fosszilis üzemanyagok klímaváltozást fokozó hatásáról sem.
Negyedszázaddal később szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a helyzet nem javult, éppen ellenkezőleg, romlott. Egy-két példa ennek alátámasztására: 1992 óta a felhasználható édesvíz-készletek mintegy 25 százalékkal csökkentek. A tengeri halott zónák – ahol már nincs élet a szennyezések és az oxigénhiány miatt – kiterjedése háromnegyedével emelkedett. Az emberi populáció létszáma 5,5 milliárdról 7,5 milliárdra nőtt, miközben a haszonállatként nem hasznosítható lényeké folyamatosan csökken.
Egészen pontosan: az emlősök, hüllők, kétéltűek, madarak és halak száma az említett időszak alatt 29 százalékkal lett kisebb. Az utolsó menedékek egyikét az állatkertek jelentik: két hete jelentette az MTI, hogy az eredeti élőhelyén, a vadonban már kihalt berber oroszlán született a csehországi Plzeň állatkertjében.
Budapesten kiselefánt jött a világra. A WWF (Természetvédelmi Világalap) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadorzás miatt – kell az elefántagyar a potenciájuk miatt aggódó tömegeknek – mintegy 2008 óta kétharmadával apadt az erdei elefántok száma a közép-afrikai Kongó-medencében. A legújabb számlálás szerint Kamerunban, a Kongói Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-afrikai Köztársaságban és Gabonban már csak tízezer erdei elefánt él.
(A fajok eltűnése miatt mondják, hogy a Föld – az ember ténykedésének köszönhetően – most éli meg a hatodik tömeges kihalást.) A tudósok véleményét erősíti a WWF minapi másik jelentése, amelyben az áll, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének közel 60 százalékát a húsalapú étrend okozza, ami hatalmas terhet ró a Föld erőforrásaira.
A hús iránti globális igény romboló hatással van a környezetre, melyet az állatoknak szánt takarmánynövények termesztésével keltünk. Ez a gazdálkodási forma ugyanis hihetetlenül gyorsan kimeríti a természeti erőforrásokat, ami a föld és a fajok széles körű elvesztésével járhat – írta a greenfo.hu.
Azt már a tudósok állítják, hogy negyedszázad alatt nagyjából 120 millió hektárnyi erdő tűnt el, miközben a klímaváltozásért is felelős szén-dioxid-kibocsátás az évenkénti 20 milliárd tonnáról 40 milliárd tonnára nőtt. A melegedő bolygó kevesek által várt következménye: Grönlandról rövid időn belül eltűnhetnek a gleccserek, a kontinensnyi méretű sziget jelentős része hamarosan kizöldülhet. Újabb hatalmas terület, amelyet rövid idő alatt lerabolhatunk.
Egyetlen területen azonban egyértelmű sikert ért el az emberiség: a halogénezett szénhidrogének betiltásával egyre kisebb területen mutatható ki az ózonlyuk. A Föld légkörét védő ózonrétegen keletkezett rés 2017-es legnagyobb kiterjedését szeptemberben érte el (19,6 millió négyzetkilométer volt), azóta csökken.
A legnagyobb ózonlyukat 2000-ben jegyezték fel, akkor közel 30 millió négyzetkilométerre becsülték. „Az ózonréteget lebontó anyagok gyors, globális csökkenése azt mutatja, hogy pozitív változást tudunk tenni, ha határozottan járunk el” – üzenték a tudósok, akik szerint kisebb léptékű globális sikereink közé tartozik a termékenységi ráták csökkenése, az erdőirtás ütemének lassulása és a megújuló energiaforrások használatának gyors növekedése. Tegyük hozzá, hogy bizonyos régiókban, de nem mindenütt.
A kutatók az általuk jósolt katasztrófa elkerülésére több megoldást kínáltak. Az egyik: a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának fokozatos megszüntetése, a zöld technológiák és a megújuló energia növelése.
Húsételek helyett növényi táplálékok fogyasztása mellett érvelnek, mert az kevesebb természeti forrás felhasználásával jár, ráadásul az élelmiszer-hulladék mennyisége is csökkenne. Azt is javasolják, hogy készüljön egy megalapozott tudományos becslés arról, hogy a Föld hosszú távon fenntartható módon hány embert képes eltartani.
Az más lapra tartozik, hogy ha kijönne mondjuk a kilencmilliárdos felső szám, mit kezdenénk vele. Hogyan, milyen eszközök bevetésével tartanánk ezt a keretszámot?
„Azt reméljük, hogy felhívásunk nyilvános vitákat indít” – hangsúlyozta Ripple, aki társaival új, független szervezetet hozott létre, a Világ Tudósainak Szövetségét (Alliance of World Scientists), hogy együtt érveljenek mindannyiunk érdekében. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking, régóta hajtogatja, hogy az emberiségnek előbb-utóbb egy másik bolygó után kell néznie. Csak ne neki legyen igaza.