Labanc Ferencéket 2014. augusztus 7-én a Terrorelhárítási Központ közreműködésével vették őrizetbe az ügyészek, mert azt feltételezték, hogy 50 ezer eurót és 220 ezer angol fontot vettek át egy brit vállalkozótól, akinek azt ígérték, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szereznek meg hatósági nyilvántartásokból. Nem ez az egyetlen ügy, amellyel az exzsaru pályafutása alatt a hatóságok célkeresztjébe került.
A vád szerint Labanc Ferenc egykori nyomozó és társai érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. A vádirat szerint 2009-től a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használták fel.
Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat, és ennek során előfordult, hogy a vádlottak arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. Megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban ténylegesen nem végezték el.
Rendszerint felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében megfenyegették azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt lejáratják őket. Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték megbízóiktól a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel.
Amikor pedig tőlük több pénzt így sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket, és pénz fejében a megrendelőkkel kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől azt remélték, hogy több pénzt tudnak bezsebelni.
Labanc 1984-től szolgált rendőrként, majd a rendszerváltás után a rendőrség akciócsoportjának, a Cattani csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett, miután a bíróság hivatali vesztegetés miatt tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 200 ezer forint pénzbírságra ítélte. Labanc később Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki „szakértőként”, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a jogerős börtönbüntetésből nemrég szabadult Tasnádi vele akarta megöletni volt feleségét.
A megbízást végül a volt rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból felgyújtották terepjáróját. Labanc Ferencet az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videóvallomásában. Boros arról beszélt, hogy még az „olajos időkben” Portik Tamásék a BRFK-s alezredes, Cs. Ferenc és Labanc segítségével szerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár tizenöt százalékos tulajdonrészét egy török bűnözői körtől. A megbeszélés úgy zajlott, hogy Portikék, Cs. és Labanc leültek tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló, de a bár védelmét is ellátó törökökkel, akik a nyomásnak engedve másfél millió forintért végül átengedték nekik a bárt.
Az olajügyek később meggyilkolt koronatanúja vallomásában azonban nem csak Labanc Ferencet és társát említette meg, mint akik kapcsolatban álltak magyar szervezett bűnözői körökkel. Boros ugyanis kitért két ismertebb fővárosi nyomozó, Doszpot Péter és Chilkó Ferenc „tevékenységének” bemutatására is. Ők többek között a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi alosztályát vezették. Doszpotról Boros azt állította, hogy egy évig a több száz milliós csalásairól elhíresült úszómenedzsernek, Zemplényi Györgynek volt a testőre. Boros szerint Zemplényi mellett Doszpot sok pénzt keresett, az éjszakai életben pedig kapcsolatokat épített ki. Ezek után visszavették a rendőrséghez, pedig úgy tudta, Doszpot maffiakapcsolatai megmaradtak.
A pentito (a maffiából kivált tag) állította, pontosan ennek volt köszönhető, hogy a rendőrség egyik leszámolásos vagy robbantásos ügyben sem tudott eredményt felmutatni. A BRFK életvédelmi alosztályát Doszpot előtt vezető Chilkó Ferencről Boros azt mondta, hogy azért rúgták ki a rendőrség kötelékéből, mert Radnai Lászlóval, a hírhedt Conti-Car autókereskedés tulajdonosával üzletelt. Az olajtanú biztos volt abban, hogy a több robbantással is hírbe hozott Conti-Car-os csapat Chilkó segítségével tette meg az első lépést a maffia rendőrségbe való beszivárgására.
Visszatérve Doszpothoz, az ő neve az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán is többször elhangzott, és az ügyész perbeszédében is utalt arra, hogy az ő dolgozószobájából tűnhetett el egy kulcsfontosságú kamerafelvétel, amelyen a megmaradt rendőri jelentés szerint felismerhető pozícióban volt látható a merénylettel vádolt, illetve első fokon elítélt Jozef Roháč.
Az eltűnt vagy eltüntetett bizonyíték miatt a 2011-ben megalakult, a leszámolásos és korrupciós ügyekben a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) és a Központi Nyomozó Főügyészséggel is aktívan együttműködő, nyílt nyomozást nem végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálódott, de elévülés miatt már nem lehetett lépni az érintettek ellen. De nemcsak a négy áldozatot követelő robbantás, hanem több más, a kilencvenes években elkövetett életellenes bűncselekmény kapcsán is felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején.
A védelmi szolgálat végül kiderítette, hogy kik segíthették a leszámolások kulcsfigurájának tartott Portikot, és kik juttathatták ki az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás videóvallomását, amellyel aláírták az olajügyek koronatanújának halálos ítéletét. Tudják azt is, hogy kik lehettek azok a rendőrök, akik Portiknak kiszolgáltatták és ennek következtében csaknem szitává lőtték Lakatos Csaba fogathajtót, ahogy arról is van elképzelésük, hogy mely személyek hátráltatták a Fenyő János médiacézár elleni merénylet nyomozását.
Utóbbi nyomozásban az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Roháčot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal. Annak ellenére maradt el ez, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában Jozef Roháčot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha a védelmi szolgálat „rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.
Találtak ugyanakkor rendőri érintetteket az ügyészek az alvilág szintén ismert és hírhedt alakja, Vizoviczki László ellen indított nyomozás során. A diszkópápa elleni vád szerint a csaknem negyven fővárosi, illetve vidéki szórakozóhely működtetésében érdekelt Vizoviczki azért, hogy klubjait ne zaklassa a rendőrség és más hatóság, és az ellene, illetve az éjszakai életben dolgozó vetélytársai ellen folyó eljárásokról előre tudjon, havi fizetést adott vezető beosztású rendőröknek.
Vizoviczki László évtizedek óta korrumpálhatott több vezető és kisebb beosztású egyenruhást. Ezért a fővárosi zsaruk teljes védelmet nyújtottak a vállalkozó szórakozóhelyeinek, azaz alig volt rendőri ellenőrzés, ha mégis, azt Vizoviczki mindig előre tudta. A vád szerint a rendőrök akadályoztak meg minden, Vizovicki elleni hatósági eljárást vagy akár rendőri fellépést.
A nyomozás az NVSZ titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május 31-én vették őrizetbe az első gyanúsítottakat, Vizoviczki Lászlót, testőrét, Varga Istvánt, valamint H. Lajost, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és K. Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét. Majd június elején kattant a bilincs G. Imre, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője és K. Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója kezén is.
Az ügyészség őket bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolja. A pert jelenleg zárt ajtók mögött a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tárgyalja. Az ügy egyik érdekessége, hogy az éjszaka császára jobbkezeként ismertté vált, a bűncselekményekben kulcsszerepet vállaló Varga Istvánnal alkut kötött az ügyészség, ezért a férfi védett tanúként vesz részt az eljárásban.
Varga ebben a minőségében rendkívül súlyos, eddig még nem bizonyított állításokat is megfogalmazott több rendőrrel összefüggésben. Egyik vallomásában például azt állította, hogy K. Attila a diszkókirály megbízásából 36 millió forintért elvállalta, hogy megöleti az éjszakai élet egyik rettegett figuráját, a jelenleg a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merénylet miatt bíróság előtt álló Tanyi Györgyöt. Az őrnagy ezt úgy akarta megoldani, hogy lefizette volna a férfi egyik ügyében eljáró bírót, hogy Tanyi rács mögé kerüljön, a börtönben pedig kapcsolatai révén meggyilkoltatja a nehézfiút.
A felderítő át is vette a pénzt Vargától, egyben megígérte neki, ha nem sikerül becsukatni és ott megöletni Tanyit, akkor ingyen dolgozik három évig Vizoviczkinek. A főrendőr az ügyészségen azonban kikérte magának a vádakat, és megdöbbent azon, hogy ilyen ügyben felmerült a neve. Vizoviczki és K. bizalmi viszonyára utalva Varga megemlítette még, hogy a diszkókirály megegyezett a főrendőrrel, ha K. tudomására jutna, hogy Vizoviczkit le akarják tartóztatni, akkor a saját kocsijával fogja kimenekíteni az országból. Ezt úgy oldották volna meg, hogy egyik rendőr társa elöl haladt volna az autójával, Vizoviczkiék mellé pedig csomagokat pakoltak volna be, mintha nyaralni mennének. Az volt az elképzelésük, hogy két rendőrnek csak hisznek a hatóságok, ha esetleg megállítják őket. Ezért az akcióért egyébként Varga szerint a két egyenruhás 50 millió forintot kapott volna.
Pámer Dávid
a PestiSrácok.hu munkatársa