A SziRom Szimfonikus Roma Zenekar a World Peace Philharmonie of the Na-tionsszel együtt Hamburgban lép fel a július 8-i békekoncerten. Batyi Róbertet személyes és szakmai kapcsolat is fűzi Justus Frantz professzorhoz.
– Hét évig voltam a személyes asszisztense, és nagyon nagy öröm számomra, hogy az általam újonnan alapított SziRom Szimfonikus Roma Zenekar játszhat Justus Frantz karmester úrral. A Carmina Buranát fogjuk előadni a Litauischer Staatschor Kaunas kórussal – mesél lelkesedésének okáról Batyi Róbert.
– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zenét tanuló roma hallgatók jelentős része nem lesz képes állandó munkát találni magának zenei területen, és ebben sajnos a származásuk is szerepet játszik. Így többségük vagy más területen helyezkedik el, vagy külföldre megy, többnyire hajóra muzsikálni. Ez a tendencia sajnos odavezet, hogy nem lesznek képesek hosszú távon tervezni, nehezebbé válik a családalapítás, a családfenntartás, valamint a saját kultúrájuk értékközvetítése a saját közösségük és a többségi társadalom felé is nehezebb; ugyanakkor ezek a fiatalok egy tradicionális családi mesterséget is képviselnének, ha lehetőséget kapnának – fejti ki kérdésemre, hogy miért volt szükség egy kifejezetten a roma fiatalok számára lehetőséget biztosító komolyzenei együttes létrehozására.
Amikor arról faggatom, pályája során érte-e már negatív diszkrimináció, inkább a pozitívumokra, sikerekre tereli a szót.
Mint mondja, áttörésnek nevezhető például az is, hogy 1997-ben a pécsi konzervatóriumban ő volt az első roma tanítvány, azután Grazban és Karlsruhéban szerezte meg diplomáit, bőgősként pedig játszhatott a Nemzetek Filharmóniájában, amely a világ tíz legjobb szimfonikus zenekarának egyike. Talán az elégedettség, talán a siker inspirálta Batyi Róbertet arra, hogy másokat is felkaroljon, hogy tenni kezdjen a fiatalokért, de az is lehet, hogy „genetikusan kódolva van ez is” – mondja, nagyapja ugyanis a saját életét kockáztatva mentett meg 1944-ben Gyulamajornál körülbelül 300 roma és zsidó származású férfit a II. világháború idején.
Batyi Róbert a saját sikerei mellett (és persze a családjáról való gondoskodás mellett) élete legfontosabb küldetésének a Zene a Jövőért Alapítványt tartja. Ennek az alapítványnak köszönhetően tud működni a SziRom Szimfonikus Roma Zenekar is. Tudatosítani szeretné a zenekar tagjaiban, hogy ők a kulturális közvetítő szerepét töltik be a társadalomban.
A zenekar-alapító jól látja, hogy további képzésekre is szükség van, hogy a zenekari tagok a jövőben saját maguk menedzserei is lehessenek, mint például nyelvtanulás, interkulturális továbbképzés, alapvető romológiai ismeretek, zenei mesterkurzusok. A zenekarba, amelynek létszáma a helyszínnek és a zeneműveknek megfelelően is változik (20-tól egészen 150-ig) roma szakkollégiu-mokból, zenei szakiskolákból válogatják majd a legtehetségesebb fiatalokat. – Amit Leonard Bernstein elkezdett, mi azt folytatjuk, a béke, az elfogadás szimbóluma kívánunk lenni – mesél a kezdeményezés filozófiájáról az alapító-ötletgazda.
Batyi Róbert tervei nem feneklenek meg a hazai terepen és a környező országok koncertjeinél, arról álmodik, hogy a SziRommal az egész világot bejárják, jó hírét víve a cigány–magyar kultúrának, és színvonalas zenei élménnyel ajándékozva meg a közönséget és a zenekari tagokat egyaránt.