– Buda legszebb kerületében, a XII. kerületben egy táj kivirágzik harminc-negyven év után. Örülnek a növények, és örül egy épület, amely három-négy, jobb-rosszabb átalakítást követően elnyert egy soha nem volt állapotot, és elképesztő minőségben áll immár mellettünk Hild József munkája – kezdte köszöntőbeszédét Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a Budakeszi úti Hild-villa ünnepélyes átadásán. A reprezentatív ingatlan a jövőben az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMKI) ad majd helyet, a létesítmény megalapításáról 2013 elején döntött az akadémia közgyűlése.
A villa a magyar klasszicista építészet kiemelkedő példája, a rendkívül termékeny építész, Hild József saját maga számára tervezte és építette 1844-ben. Levéltári kutatások arra mutattak rá, hogy 1889-ben Pucher József tervei alapján több fronton átalakították az épületet, ekkor két oldalszárnnyal bővítették, a két oszlopos oldaltornácot pedig befalazták. A második világháborút követően lakásokra szabdalták, majd sokáig kihasználatlanul, üresen állt a kúria. 1997–1998-ban jelentős felújítást végeztek rajta, a mai alaprajzi rendezés ekkor alakult ki.
Kokas László vezető tervező irányításával tavaly januárban vette kezdetét a legkorszerűbb építészeti eljárások szerinti újabb rekonstrukció. Az épületet és a hátsó, úgynevezett svájci lakot geotermikus energiával fűtik, az öntözőrendszer pedig a föld alá süllyesztett óriási tározókba a tetőfelületekről gyűjtött csapadékvízzel és ásott kút használatával működik. A fokozottan védett klasszicista műemlék mellett a telken elhelyezkedő kertet is fejlesztették, és a Budakeszi útról új közúti telekbehajtót alakítottak ki.
– Ennek az intézetnek lesz a dolga, hogy a következő tíz, húsz, harminc esztendőben a szocializmus alatt bunkeréletet élő, 1945 után fantasztikus eredményeket létrehozó magyar művészek munkáit objektíven, tisztán, egyértelműen felmutassa. Feladata lesz továbbá, hogy kitiltsa a magyar művészeti élet történetéből a bandaszellemet, és megpróbáljon méltó lenni ahhoz a Magyarországhoz, amely erőt, pénzt, kormányzati, parlamenti és kerületi hatalmat és affinitást adott, hogy a villa újraszülessen – hangsúlyozta Fekete György.
Hozzátette, hogy Kokas László építész villarekonstrukciójában remekül egyeztette össze a XIX. század adottságait a XXI. század szakmai igényeivel, vagyis a két évszázad harmonikusan találkozik benne.
Az akadémia elnöke rámutatott: a küldetés az lesz, hogy a magyar művészeti történetírás a magyar művészeti élet valóságos értékeit tárja fel. Fekete György hangsúlyozta, hogy kemény, áldozatos munka lesz, de ez hosszú távon az MMA létének egyik sikerévé válik.
A megújult Hild-villa kutatószobáival, könyvtárával és egyéb tereivel 2017 januárjától már a kutatókat és az intézet programjait szolgálja.