2017. november 18., szombat, Jenő napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/tillai-jelenseg-nyomaban-2204515/

A Tillai-jelenség nyomában

Szeptember 17-én Budapesten is hallható lesz a Reformáció kantáta
A kilencven felé járó Tillai Aurél, a „Tanár úr” műveiből, vezénylési stílusából, személyiségéből oly bensőséges érzelemgazdagság sugárzik, amelytől minden lélek azon nyomban rezonálni kezd. Ez a Tillai-jelenség. Nem a briliáns vezénylési technika, még csak nem is a zeneszerzői kiválóság, amelyet birtokol, adja a Tillai-jelenség lényegét. A Pécs csöndes kertvárosi negyedében élő Kossuth-díjas zeneszerző, professor emeritus egyetemi tanár, az Európa-hírű Pécsi Kamarakórus karnagya most új nagyszabású művel jelentkezett. Szimfonikus zenekarra, kórusra és baritonhangra írott Reformáció kantátájának ősbemutatója szeptember 7-én a pécsi Kodály Központban volt.

– A közönség, a szakma jelen lévő képviselői pirosra tapsolták a tenyerüket, rengetegen gratuláltak önnek az ősbemutató után. Hoppál Péter államtitkár is, aki ugyanezen est egyik karnagyaként Kodály 50. genfi zsoltárát vezényelte a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusa élén. Miért éppen Reformáció kantátát írt?
– Mert tavaly ősszel, amikor írni kezdtem, tudtam, hogy 2017-ben lesz az 500. évfordulója a reformációnak, amelynek kezdetét ahhoz a dátumhoz kötjük, amikor 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte a wittembergi vártemplom kapujára híres pont­jait. Az „Erős vár a mi istenünk…” korál diákkorom óta magasztos érzésekkel töltött el, amikor minden október 31-én, a közös reformációs istentiszteleten felállva énekeltük. Most eljött az alkalom az ünnepélyes feldolgozására. A reformáció a hit megújítása volt, a kereszténység visszatérése a Bibliához. Emellett nálunk a XVI. századi, háromfelé szakadt Magyarországon hatalmas megtartó erőt is jelentett. Irodalmunk, zenénk kialakulásában jelentős volt a szerepe, de ugyanígy a könyvnyomtatásban, az írás-olvasás elterjesztésében, az iskolák, templomok építésében, a Biblia kézbe adásában… Felsorolni is nehéz, mi mindenben.

– Több mint száz művéből hat zsoltárok felhasználásával készült, a mostani a hatodik. De nem csupán a zsoltárok és korálok stílusjegyei fedezhetők fel a mostani művében.
– Bogányi Tibor – aki most az ősbemutatón vezényelte a Reformáció kantátámat – szerint a művemre leginkább Bach és Kodály hatott. A véleménye értékes visszajelzés számomra. Elfogadom a véleményét, hiszen közismert, hogy a zsoltárokban és a Bach-kantáták koráljaiban hatalmas eszmei mozgatóerő rejlik. Kodály is emiatt alkalmazta előszeretettel, hangsúlyosan a zsoltár műfaját.

– A reformáció nagy jelenkori lehetősége az ökumené.
– Igen, a visszajelzések is erről tanúskodnak, mert az ismerősök közül nem csak protestánsok gratuláltak. Azóta megkeresett a Katolikus Rádió riportere is. Az interjú mellett részleteket is adnak majd a kantátából. Megtiszteltetés ez az ökumené szellemében fogant gesztus. És sokatmondó. Hiszen minden keresztény egyetérthet a darab minden sorával, amely a mának is üzen. Én is aggodalommal szemlélem a világ jelenlegi társadalmi-politikai eseményeit, azt is, hogy vajon sikerül-e Európának megmaradnia klasszikus értékeivel egyetemben. A reformáció 500. évfordulójának idei megünneplését e gondolat miatt is hasznosnak, időszerűnek tartom.

Fotó: Éberling András

– A kantátában – szintén az ökumené jegyében – evangélikus és református zenei elemek egyaránt helyet kaptak.
– A négy XVI. századi gyülekezeti énekből a négy versszakos főkorál és az első epizód Luther korálja, tehát evangélikus. A második epizód, a Prágai graduáléból vett korál is evangélikus. Csak a harmadik epizód, vagyis a 68. genfi zsoltár református.

– Mit mond el a kantátája az ön Istenhez való viszonyáról?
– Minden dalban, így a kórusműben, a kantátában is üzenet van, méghozzá fokozott mértékben. Ez a szövegíró és a zeneszerző közös üzenete. Rondó formában írott művem alapja Luther „Erős vár a mi istenünk…” kezdetű főkorálja – másképp ez a rondótéma –, amely négy ízben hangzik fel, mindannyiszor más-más formában, más-más hangulatot, érzést közvetítve, négyszeresen aláhúzva az üzenetet, amelyből csak kiragadva idézek: „Ha ő velünk, ki ellenünk… […], Erőnk magában mit sem ér… […], E világ minden ördöge… […], Mirajtunk nincs hatalma…”, és végül a bizalom és a hit megvallásaként: „Miénk a menny örökre!” A négy versszak, azaz a négy korál közt három, szintén a reformáció idejéből való gyülekezeti ének dallama epizódként csendül fel. Az első szintén Luthertől való: „Adj békét a mi időnkben…”, a második az „Isten nékem erőm, bizodalmam…” kezdetű korál, a harmadik a közismert 68. genfi zsoltár: „Hogyha felindul az Isten, Elkergettetnek szertelen, minden ő ellenségi…” Ez utóbbi a mű legdinamikusabb része.

– Mikor és hol hallhatjuk ismét a Reformáció kantátát?
– Egyelőre nem mondhatok semmi konkrétumot, de már szólt az egyik karmesterkollégám, hogy Budapesten ők is elő akarják adni másik kórussal, másik zenekarral. Az általam vezényelt Pécsi Kamarakórust pedig szeptember 17-én, vasárnap 18 órakor a budapesti Kék golyó utcai evangélikus templomban hallhatják majd.

Hirdetés

Kiemelt

Közép-Európa veszélyben

Az Európai Parlament a csütörtöki döntésével kitöltötte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és egyértelműen a Soros-terv végrehajtását támogató válaszokat adott – mondta Gulyás Gergely.

Poszt-trauma

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Agymenés a’la Bokros

A MoMa ura már további három Orbán-ciklust is elképzelhetőnek tart!

Nem bír leállni a liberális magyargyűlölő

Guy Verhofstadt valójában imádja Orbán Viktort?

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!