2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/szinek-magyar-tudosa-2265589/

A színek magyar tudósa

Nemcsics Antalt rangos díjjal tüntették ki Dél-Koreában
Rangos díjat ítéltek Dél-Koreában egy magyar festőművésznek, környezettervezőnek. Nemcsics Antal festői munkássága mellett, egyetemi tanárként a színdinamika elméletének kidolgozásáért kapta meg elsőként az elismerést. Többek között az ő munkásságát hirdeti a ferihegyi repülőtér színvilága, a hármas metró vonalának néhány megállója és az azokban elhelyezett tűzzománc kompozíciók.

Nemcsics Antal, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, nyugalmazott egyetemi professzor nyáron töltötte be a kilencvenedik életévét. A színek kutatásával foglalkozó képzőművészeket, építészeket tömörítő Association Internationale de la Couleur szervezet a nagydíját ítélte neki, amelyet október közepén Dél-Koreában adnak át.

A tudós idős kora miatt már nem vállal ekkora utazást. Az útiköltségre kapott kétezer dollárt visszaküldte, de a szimpóziumot A színtudomány szerepe a színes környezet tervezésében című előadásának bemutatásával kezdik.

Nemcsics Antal festő, grafikus, színtervező a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István volt. Tájképeket festett, üvegmozaikokat készített, 1951-től színkompozí­ciót, színdinamikát oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, színtervezési munkáit kórházakban, iskolákban és csaknem száz közterületi helyszínen, középületben is láthatjuk.

A volt rendszerben Ikarus buszokat szállítottunk Egyiptomnak, paradicsomot a Német Szövetségi Köztársaságnak és búzát számos nyugati országnak. A busz, a paradicsom s a búzaszemek színét a megrendelők kódokban adták meg, amelyet idehaza nem értettek. Kiderült, hogy azok az amerikai Munsell-színskála szerint vannak meghatározva, ám annak a színrendszernek az atlaszai darabonként tízezer dollárba kerültek volna a hazai termelőüzemeknek, így az Ipari Minisztérium felkérte Nemcsics Antalt, hogy készítsen egy magyar színrendszert. Ennek kidolgozása rengeteg kísérlettel járt együtt.

A Munsell-színrendszert vizsgálva Nemcsics Antal számára kiderült, hogy az nem igazán jó, hiszen nagyon sok sötét és kevés világos színt tartalmaz, pedig az utóbbira jóval nagyobb szükség van a környezet tervezésekor. A Coloroid színrendszer leírását végül 1980-ban, New Yorkban tette közzé. A kollégái persze irigykedni kezdtek rá, így egyikük feljelentette, hogy munkája kóklerség, lejáratja vele a szocialista tábort, sőt a színek segítségével akarja megdönteni a rendszert.

Nemcsics Antal

– A kutatások idején sokat kellett leveleznem nyugati kollégákkal. Mire az egyetem jóváhagyta és engedélyezte egy-egy levél postázását, hónapok is elteltek, miközben a tudomány gyorsan változik. Attól féltem, hogy külföldön is kitalálják a dolgokat, ezért engedély nélkül küldtem ki adatokat a nyugati országokba. Nem tudtam arról, hogy feljelentettek. A hetvenes évek közepén, az egyik reggelre az egyetemi laboratóriumom ajtaja be volt szegezve, és a párt pecsétjével le volt plombálva. A pártbizottságon, majd egy egyetemi testület előtt és a kohógépipari minisztériumban létrehozott tudományos bizottság előtt kellett bizonyítanom a színrendszerem előnyeit. Több hónapos zaklatást követően sikerült meggyőznöm őket – mondta a tudós budapesti otthonában.

Végül az egyetem bejelentette a Coloroid színrendszer létrehozását, és Nemcsics arra épülő találmányait, amelyek angol, német, japán, amerikai, svájci, magyar szabadalmakat kaptak. A professzor több könyvet is írt a szín, ember és környezet viszonyával foglalkozó új tudományról, a színdinamikáról. Foglalkozott a Coloroid színrendszer tervezésben való használatával, színharmónia-együttesek létrehozásával, a szín térérzet-módosító, funkciókifejező tulajdonságával. A külföldi egyetemek használják tankönyveit, egy japán óriásvállalat pedig meg kívánta venni Nemcsics Antal szabadalmi jogát, el is hívták Tokióba, ám végül a magyar állam nem engedte, hogy átadják.

Nemcsics Antal arra is figyelmeztet, hogy a színek használatának óriási üzleti lehetősége van. A nyolcvanas években minden ország a saját színrendszerén keresztül szeretett volna meghatározó lenni. Akkoriban tudományos bizottságok vizsgálták azt, hogy a negyven nemzeti színrendszer közül melyik legyen az egyedüli, amit a Föld országai használhatnának. Nemcsics Antal is sok meghallgatásra elment szerte a világban, Zürichtől Bue­nos Airesig. Mára már ismert, hogy nem sikerült az egy színrendszerről dönteniük. Négy színrendszer lett meghatározó: az amerikai Mansell, a svéd NCS (Natural Colour System), a német Ostwald és a magyar Coloroid. Évtizedek alatt sok ország áttért a magyar színmeghatározásra, az amerikai óriáscég, a Hewlett Packard is ezt használja a nyomtatói színskála­rendszeréhez.

Idehaza az egyetemen Nemcsics Antal a kísérleteiben azt tanulmányozta, hogy a tantermek falának színe hogyan befolyásolja az emberek teljesítményét. Azok a hallgatók, akik a matematikával vörös vagy narancssárga falak között foglalkoztak, sokkal rosszabb eredményt értek el, mint akik a rövidhullámú cölinkék vagy ultramarinkék környezetben tették ugyanazt – idézi az egyik kísérlet eredményét.

Kiemelt

Hosszúnak egyedül is megy

Koppenhágában megkezdődött az úszók rövid pályás Európa-bajnoksága, Hosszú Katinka pedig rögtön elkezdte az aranygyűjtést.

Poszt-trauma

NO-GO zóna Budaörsön?

A kulturális sokszínűség jegyében.

Deutsch Tamás keményen beszólt az ellenzéknek

Sakk és matt.

Vona keresztfiának gusztustalan megnyilatkozása

Egy altáji humorlabdacs utóélete.

Nyitott kapukat dönget az MSZP

A Fidesz-kormány már visszadta a a 13. havi nyugdíjat, sőt!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!