Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát szerint minden korban fel kell tennünk a kérdést, hogyan tudunk Krisztus méltó követői lenni. A püspök szerint jó lenne, ha Szent Márton szegényekhez való viszonya, magatartása követőkre találna a XXI. század emberei között is. Szerinte a jubileumi év arra is alkalmat teremt, hogy átgondoljuk, mit tanulhatunk Szent Mártontól az életünkre vonatkoztatva. Mert – mint mondta – a kereszténység az életet szolgálja. „A jubileumi év kiváltságos a tárlatokon bemutatásra kerülő műtárgyak tekintetében is, de az eszmét is keresni kell a műtárgyak között, ami megtanít a jóra, az igazra, tehát a kereszténységre” – hangsúlyozta Várszegi.
A 316-ban Savariában született, tevékenysége jelentős részét Toursban végző Szent Márton halála után jóval, 791-ben Nagy Károly az avarokkal vívott csata után betért Savariába, mert Szent Márton Franciaország védőszentje, illetve Magyarország társvédőszentje. Körülbelül százötven program segíti a szent életében való elmélyülést, ezek egyik kiemelt rendezvénye a pénteken nyílt tárlat. „A kiállítás megosztása sem szétválaszt, hanem összeköt embereket, a két települést, Szombathelyt és Pannonhalmát. Szent Márton ma is példaképként szolgál, ami a szerénységét, egyszerűségét, a szegények melletti kiállását illeti” – vélekedett Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere.
Takács Imre művészettörténész, kurátor a kiállítás újszerűségére hívta fel a figyelmet. Megemlítette, milyen nagy munkát végzett két régész, Tóth Endre és Vida Tivadar, miközben kijelölték a tárlat korszakhatárát. Ennek köszönhetően megismerhetővé válik a nagyközönség számára a római uralom utolsó száz éve Pannónia területén. A pannonhalmi apátsági múzeumban megtekinthető kiállítás kronológiailag lett összeállítva. Csapláros Andrea, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház főigazgatója az érdekesebb leletek közül a Tamásiból előkerült, annak idején valószínűleg arisztokraták birtokában lévő házi oltárt emelte ki. Takács Imre arra világított rá, hogy a kiállítás egyik közérthető mondanivalója: az egykori Pannónia területére beözönlő barbár, harcos népek áttértek a keresztény hitre, átvették a kultúrát az ottani kiszolgáltatott, romanizált, keresztény közösségektől. A jelen felé is pozitív üzenet lehet, hogy integrálni csak a kultúra tud.
Takács Imre művészettörténész, a kiállítás kurátora a tegnapi megnyitón elmondta, hogy a szombathelyi és pannonhalmi tárlatok anyagának jelentős része a Nemzeti Múzeumból származik. A kiállítás hat téma köré épül: három a szombathelyi Iseum Savariensében, három pedig a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban látható. A vasi megyeszékhelyen régészeti leletekkel, valamint a kereszténység megjelenésének tárgyi emlékeivel az egykori Savaria Márton-kori világát szemléltetik. Pannonhalmán Szent Márton tükrében a monostor ezeréves története ismerhető meg, valamint az ókeresztény templomi liturgiák. Az ötödik rész a kereszténység megjelenése utáni időszakot tárgyalja, a hatodik pedig azt ismerteti, hogy miként viszonyult a legfelsőbb társadalmi réteg a kereszténységhez.
A Szent Márton és Pannónia című kiállítás június 3-tól szeptember 30-ig látogatható a szombathelyi Iseum Savariensében és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban.