Négy, a magyar reformációhoz kötődő jelentős személy élt, dolgozott és imádkozott Somogyban az 1500-as években: Sztárai Mihály Dél-Somogyban, Szegedi Kis István Kálmáncsán és rabként a kaposi vár börtönében, Kálmáncsehi Sánta Márton, a Somogyból elszármazott debreceni református püspök és Méliusz Juhász Péter hirdette Luther Márton tanait.
„Néktek erről többet kell tudnotok, én csak egy esendő katolikus vagyok, de tudom, mindegyikük sokat tett hozzá Magyarország történetéhez és kultúrájához” – ezzel ajánlotta a Kaposvári Református Egyházközség presbitériumának figyelmébe a reformáció négy somogyi kiválóságát Szép Tamás, a Kaposvári Polgári Casino elnöke.
Nem kellett sokat várni a hitszónokok portréjának bronzba öntésére, október 29-én az egykori kaposvári MÁV-internátus, a mai református óvoda, iskola, gimnázium és kollégium bejáratánál szoboravató ünnepségre sereglettek össze a kaposvári gyülekezet tagjai, de ott volt Varga László, Kaposvár római katolikus püspöke is.
„Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem” – idézte a szoborcsoport-avató ünnepségen Illyés Gyulát a Kaposvári Református Egyházközség főgondnoka. Fekete László a pécsi Trischler Ferenc műalkotását méltatva így fogalmazott: ezek a szobrok nemcsak szépségükkel nyújtanak élményt, az ábrázolt reformátorok szellemiségükkel ötszáz év távlatából nyilván mélyebb, elvontabb jelentést is közvetítenek az utókornak. A mi feladatunk megérteni az üzenet egyetemességét, mindenkihez szóló lényegét.
KECSKEMÉTEN KIÁLLÍTÁSSAL EMLÉKEZNEK
„Ma különösen nagy az egyház felelőssége. Meg kell szólalnia olyan kérdésekben, amelyek bizonytalanságban tartják a világot” – mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter Az első 500 – Időutazás a reformációba című kiállítás hétfői megnyitóján a kecskeméti Cifrapalotában. Mint rámutatott, ötszáz évvel ezelőtt a reformátorok szükségét érezték annak, hogy megszólaljanak az akkori társadalmakat foglalkoztató kérdésekben. „Úgy vélem, ma is szükségünk van egyfajta XXI. századi reformációra.”
A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása elsősorban a reformáció kecskeméti történetét dolgozza fel, európai és országos kitekintéssel, az általánosan alkalmazott eszmetörténeti, művészettörténeti szempontok mellett alapvetően és elsősorban néprajzi, „mikrotörténeti” megközelítéssel és módszerekkel.
A kiállítás 2017. december 22-ig látogatható a Cifrapalotában.