A XV. századi Európa pestisjárványait a gonosz e világi tobzódásaként értelmezte a kor embere, ami félelmet, de egyben reményt is keltett, hogy új utakon találjanak rá az üdvösség keresésére, amely új társadalmi és lelki mozgalmakat indított el és új próféták megjelenését hozta magával, akik az egyház megtisztítására szólítottak fel. Az egyház fő feladata a lelkek megmentése és a bűnök alóli feloldozása volt, de az egyházi méltóságok inkább voltak politikusok és hadvezérek, mint lelki vezetők, valamint a kegyes adományok és a búcsúcédulák áruba bocsátása is komoly felháborodást keltett. Luther Márton, Kálvin János és Melanchthon Fülöp a katolikus egyház első kritikusai között léptek fel.
A humanista mozgalom az egyház megreformálását, eredeti állapotába való visszatérését célozta, amihez kiváló eszközre leltek a könyvnyomtatásban; ebből a gazdag kiállítás mind az öt termében találunk tárgyakat. A Biblia-fordítás már a reformáció előtt elkezdődött, de a XVI. századi kiadások többségében a prédikátoroknak készültek. Luther haláláig négyszáz teljes vagy részleges kiadás jelent meg, Heltai Gáspár és társai hét kötetben készítették el majdnem a teljes fordítást, 1590-ben jelent meg a Vizsolyi Biblia, majd 1626-ban Káldi György katolikus fordítása.
A XVI. század végi Magyarország többnyire protestáns lakosságának kialakulásához hozzájárult a mohácsi csata vereségét követő török hódítás okozta sanyarúság. Később a mezővárosok privilégiumainak köszönhetően Debrecen a magyarországi reformátusok meghatározó szellemi központjává vált. Az impozáns kiállítás bővelkedik cizellált, vésett és poncolt úrvacsorapoharakban, keresztelőpoharakban, úrasztali bortartó kannákban, az 1500-as évek elejéről származó oltárképekben, oltárszárnyakban és szobrokban – amelyek a latinul nem értő hívek miatt váltak igazán fontossá –, miseruhákban, oltárkeresztekben, monstranciákban, Bibliákban, réz- és fametszetekben.
Az időben és a termekben való előrehaladásban viszont ezek a művészi díszítésű tárgyak lassan elmaradnak, ahogyan megváltoztak és letisztultak a liturgikus terek is, amelyek középpontja az úrvacsora és az ige hirdetése lett.
A kiállítás anyaga kitér az erdélyi fejedelmek politikájára és a protestáns nemzetfogalomra, a közösségi identitásra, oktatásra és a tudományokra, valamint a reformáció anyanyelvi programjára, amely vitathatatlanul óriási lendületet adott a magyar nyelvű írásbeliségnek.
A tárlat kísérőeseménye Huszadik századi protestáns életutak címmel tekinthető meg. Itt átélhetjük, hogyan hatottak a XX. század eseményei a protestáns egyházakra és híveikre. A kiállítások november 5-ig látogathatók.