A drámát, amelynek ősbemutatóját december 1-jén tartják, a színház felkérésére írta Pozsgai Zsolt. Mint Seregi Zoltán igazgató – aki egyben a darab rendezője is – az MTI-nek elmondta, azért esett a választása Pozsgai Zsoltra, mert úgy érezte, ő képes „fontos, emelkedett témákat közönségbarát módon, jó karakterekkel, izgalmas történet formájában” megírni.
Felidézte, hogy a közös munka egy éve indult, az író a dráma első változatával tavaszra lett kész, azon némileg módosítottak, rövidítettek. „Így kicsit dramaturg is voltam most” – jegyezte meg Seregi Zoltán.
Mint hangsúlyozta, mindenképp azt szerette volna, hogy „ezer szállal kötődjön Békéscsabához” a mű, „hogy igazán legyen a miénk a megemlékezés a reformáció 500. évfordulójára”.
Seregi Zoltán szerint A Szellemúrnő egy sodró erejű, szenvedélyes darab, amelyben a tragédiát az Ábránfy család örökség miatt kitört vitája, a háttérben pedig a reformáció és a katolicizmus összecsapása váltja ki. „Arra törekedtünk, hogy ne legyen túl filozofikus, hitvita jellegű” – mondta, hozzátéve, hogy Luther Márton alakja mindössze egy jelenetben jelenik meg, hiszen inkább az ő és az őt követő emberek szellemisége a fontos.
A díszlet is minimalista, mindössze néhány 15-16. századi stílusú bútort terveznek készíttetni, a jelmezek ellenben felidézik a kort és az akkori arisztokrácia világát – mondta a rendező, hozzátéve, hogy ugyanakkor tíznél is több helyszín lesz a darabban, így élnek majd a vetítés eszközével is, ahogyan élőzenét is terveznek a színpadra. Vozár M. Krisztián és Rázga Áron játszanak majd egy „harmóniumnak álcázott hangszeren” – mondta Seregi Zoltán.
Pozsgai Zsolt a történet hátteréről szólva elárulta, hogy konkrét történelmi tényekre nem igazán bukkant a darabhoz folytatott kutatómunka során. Egy Ábránfy nevű család valóban élt Békéscsabán, és szól egy legenda arról, hogy a kastélyukat örökösödési vita miatt felgyújtották.
A történet nagy része azonban kitaláció, a legendák sokkal jobban színre vihetőek, mint a történelmi tények – tette hozzá Pozsgai Zsolt, aki szerint a hangsúly azon van, hogy a reformáció lényegét megragadják egy békéscsabai példán keresztül, amely „akár úgy is történhetett”, ahogy a darabban meg van írva.
A történet szerint Ábránfy Katalin 1541-ben – lánya megmentésére – Wittenbergába utazik, ahol a Luther Mártonnal való találkozása arra sarkallja, hogy hazatérve Békéscsabán és környékén megszervezze a reformáció első közösségeit, felépítse a kastélyban első templomukat.
Nekiállnak a munkának, de a családban nem mindenki nézi jó szemmel az új szellemiséget. Öccse, Ábránfy Imre megbízást kap arra, hogy az új tanok elterjedését akadályozza meg. Ezt kívánja saját érdeke is, mivel úgy véli, a békéscsabai családi kastély tulajdonjoga csak őt illeti meg.
A főbb szerepeket Kovács Edit, Papp Barbara vendégművész, Balázs Csongor, Bartus Gyula, Mészáros Mihály és Komáromi Anett alakítja. A díszletet Juhász Katalin, a jelmezeket Vesztergombi Anikó tervezi.