2017. március 24., péntek, Gábor, Karina napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/rajzolt-mitosz-szeretet-csodajarol-1310431/

Rajzolt mítosz a szeretet csodájáról

Michael Dudok de Wit animációját január 12-től vetítik a mozikban

Köztudott, hogy ha valaki Oscar-díjat nyer, kitárulnak az ajtók, olyan lehetőségek találják meg, amelyek korábban talán elérhetetlennek tűntek. Michael Dudok de Wit 2001-ben nyerte el a legjobb animációs rövidfilmnek járó szobrocskát az Apa és lánya című munkájáért, de bizonyára nem sejtette, hogy egy nap a legendás Ghibli Stúdió fogja őt megkeresni egy egész estés film ajánlatával. A japán stúdió harmincegy éves fennállása óta rendre begyűjti a szakma legnagyobb elismeréseit, és a közönség érdeklődését is fenntartja olyan művekkel, mint a Totoro – A varázserdő titka, a Kiki – A boszorkányfutár vagy a Chihiro Szellemországban. Egy ajánlat tőlük, hogy producerei lennének Dudok de Wit egész estés animációjának, felér pár Oscarral.

Forrás: Mozinet

A vörös teknős egy nyugati ember története

Ez késztette a holland rendezőt, hogy elővegye a fiók mélyéről régi filmötletét, amelyben egy hajótörött férfit sodor partra a tenger. A vörös teknős nem az a fajta film, amelyért ostromolni fogják a mozikat, hiszen viszonylag kevesen jönnek lázba egy dialógusok nélküli, nyolcvanperces animáció gondolatától, de azoknak, akik kedvelik ezt a műfajt, jócskán kínál hüledezni- és továbbgondolni valót. Először talán csak a kiváló animációs munka az elképesztő – itt külön öröm megjegyezni, hogy a francia Prima Linea szakemberei mellett a Kecskemétfilm munkatársait is dicséri a végeredmény.

Egy férfi sodródik egy lakatlan sziget partjára. Az animációs filmek csodálói itt elképedhetnek a mozdulatok kidolgozottságán, a tenger mozgásán, a fény-árnyék játékon, a növényzet, a szél megjelenítésén, és az apró rákok csintalankodásait látva már kuncogás is hallható a nézőtéren. Aztán egyszer csak azon kapja magát a néző, hogy beszippantotta a történet, és félti ezt a rajzolt embert, aki egy szűk szakadékba zuhant. Nem hiányzik a beszéd, hiszen a férfi egyedül van, nincs szükség arra sem, hogy valamiféle belső monológ kihangosításával érzékeltessék a kétségbeesés és a túlélni akarás különböző fázisait – minderre ott vannak a mozdulatok, a hallucináció képei vagy a sokadik sikertelen útra kelés után a dühös ordítás. Ráadásul a lélegzetét is halljuk ennek a rajzolt Robinsonnak – ez nemcsak empátiát vált ki, hanem ettől még szembetűnőbb, hogy mennyire egyedül van.

Emberünk tutajt épít, útra kel, de mikor már messze sodródik a parttól, valami szétveri ezt az összetákolt járművet, és vissza kell úsznia a rákok és madarak lakta szigetre. Olyan ez, mint egy példázat az elvágyódásról és az élni akarásról, mintha az idegenségnek valamiféle átélhető és pontos definíciója jelenne meg előttünk. Aztán kiderül, hogy egy vörös teknős nem engedi továbbutazni ezt az embert, akit megkedvel a néző, egyértelműen jónak tart, aztán a szemünk láttára mégis elkövet egy gonoszságot. Visszavonhatatlant. És innen mesévé változik a történet, mintha egy mítoszt látnánk arról, hogy egy kiszolgáltatott ember hogyan lel társra, és hogy békél meg az életével. Egy nő érkezik a szigetre, egymásba szeretnek, fiuk születik, és olyan egyszerűvé válik minden, mint a népmesék végén a boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ettől szinte hazugnak is tűnik. Most már furcsa, hogy nem beszélnek egymással, bár kirajzolódik egy családon belüli viszony, középen a nővel, aki pontosan érti a mellette lévő két embert – amikor a kisfiú a sziklák között a tengerbe zuhan, az apa utána akar ugrani, de az anya nem engedi, és egyetlen kézmozdulattal megérteti a gyerekkel, hogyan menekülhet meg.

Olyan idill kerekedik, amelyben az emberek szeretetben élnek, és csak a természet erőivel kell küzdeniük. Itt már nehéz azonosulni a történettel, ezért ismét szembetűnik a rajzolt világ pontossága és szépsége: a holdfény megjelenítése, a madarak nyugtalansága, a szél felerősödése, a szökőár pusztításainak képei. Aztán a mítosz mégsem ér itt véget, még hátravan egy fontos felismerés: a megbékélés nem örökíthető át – az immár felnőtt fiúnak hiába a sziget az otthona, mégis elvágyódik egy távoli világba, ahonnan sok évvel ezelőtt egy üvegpalackot sodort ide a tenger.

A vörös teknős minden egzotikuma ellenére egy nyugati ember története. Bár semmit sem tudunk arról, ki volt ez a férfi, mielőtt a szigetre sodródott volna, egyértelműen a nyugati világból hozott minták határozzák meg: lázálmában rizsporos parókás zenészek jelennek meg, vagy öregkorában táncolni kezd az immár ősz hajú asszonyával a parton. Ez a giccsbe forduló holtomiglan-holtodiglan kissé szirupossá teszi a filmet még azok számára is, akik örömmel üdvözölnek egy olyan egész estés mozit, amely egyszerűen beszél az élet körforgásáról és a szeretet csodájáról.

Hirdetés

Kiemelt

Buffon ezredes jelenti Palermóból

Pénteken kilenc meccset játszanak, a menü elemzése előtt illik néhány szót szólni Gianluigi Buffonról, aki pályafutása ezredik mérkőzésén szerepelhet.

Poszt-trauma

Bróker-ügy: Kulcsár leülte, a szocialisták megúszták

Pedig több ismert szocialista politikust is hírbe hoztak a botránnyal.

Szavazás: magyar lett az Év EP-képviselője

Már tavaly is döntős volt. Vajon ki lehet az?

Alföldi Róbert hazudik

Azt állítja, soha nem politizált direkten a színpadon.

Megalázó sms-eket küldözgetnek a HírTV vezetői a távozóknak

Tovább bomlik Simicska tévéje.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!