Nagy igény is mutatkozott akkoriban minden írott szóra, s a szülők – amellett, hogy járatták gyerekeiknek az éppen korosztályuknak megfelelő folyóiratot – igyekeztek megvásárolni a legújabb gyerekkönyveket is. Sőt még őrizgették saját gyermekkori olvasmányaikat, melyeket esti programként, vagy akár napközben felolvastak a csodára éhes újabb generációnak. A kortárs írók közül Kányádi Sándor, Fodor Sándor és Méhes György mellett az egyik legmeghatározóbb szerző Veress Zoltán volt, aki verses meséivel kápráztatta el a gyerekközönséget. És a diktatúra kettős zárának „köszönhetően” nemcsak az ottani gyerekek nem juthattak külföldi kiadású könyvekhez, hanem a magyarországi gyerekek sem ismerhették meg például Veress Zoltántól a Rongy Elek, a példakép, az Irgum-Burgum Benedek, a Pinduri, a kis csuri, a Veszedelmes Jeromos vagy a Tóbiás és Kelemen című, fergeteges humorú meséket. Ezért is jelent nagy áttörést, hogy a békéscsabai Napsugár Bábszínház műsorára tűzte az egyik legnépszerűbbet közülük, a furfangos Rongy Elekről szóló mesét, Béres László rendezésében.
A színházi szakmában jó hírnévnek örvendő, Erdélyből érkezett Béres László, Csiki Csaba tervezővel együtt egy vásári komédiát álmodott meg, melyben Rongy Elek, a göthös és nagyravágyó kismalac, sok kaland után, elrettentő példaképpé válik. A zseniális poénokkal teletűzdelt, abszurd és kemény társadalomkritikát megfogalmazó szöveg sajnos nem férhetett be teljes egészében a produkcióba – de Tasnádi-Sáhy Péter dramaturg munkájának köszönhetően mégsem sérült alapvetően a történet struktúrája. Cári Tibor zenéi pedig – elképesztő műfaji szélességben – a legváltozatosabb hangulatokat idézik meg, több alkalommal ironikusan viszonyulva az éppen zajló jelenethez. Túlnyomórészt (báb)színészi alakítások keltik életre a történetet, de valódi bábok is szerephez jutnak a dalbetétekkel is izgalmasabbá tett mutatványban.
Takarékos és ötletes megoldás, hogy a darab teljes színtere gyakorlatilag egy fából készült alkotmány, amelyet neveznek kordélynak, kicsi kocsinak és szekérnek is, de funkcióiban: kaloda, disznóól, házasságkötő hivatal vagy éppen a Disznófősajt Egyetem. A szereposztás tekintetében szintén bravúros megoldást láthatunk: a címszerepet konstruktívan értelmező Biró Gyula legtöbbször Soós Emőkével találja szemben magát, aki példátlan rugalmassággal váltogatja alakjait: a kezdőjelenetben ő a narrátor, majd Makkon Hízott Nagy Maca, később Doktor Bendős Báznaiként nevetteti könnyesre a szemünket, aztán hirtelen menő mangalicalányként látjuk viszont – és ő lesz Tőgy Teréz, a szalmaözvegy tehén, a főhentes, valamint a Jaguárt vezető szőke nő is. Lovas Gábor és Rákóczi Antal is nagy szerepváltogatók: ők a darab muzsikusai, akiknek nem jelent kihívást jelenetenként új hangszerre hangolódni, és nekik kell képviselni a tömeget, a háttérszereplőket, és néha elbeszélőnek is felcsapnak. Vidám, csíkos jelmezükkel nélkülözhetetlen elemei a produkciónak.
Sokakban értetlenséget válthat ki elsőre a kismalac ambíciója, miszerint disznó(fő)sajt szeretne lenni – s ugyan minden hentesárut becsül, de parizernek például nem alázná le magát… Később derül ki csak, hogy mindvégig félreértésben volt; s ahhoz, hogy elérje célját, bizony a hentesnek le kellene vágni őt. Ez számos esetben eredményezi a helyzet- és nyelvi komikum előfordulását. Aztán az olyan jelenetek, mint amikor az anya gyerekkori ismeretségére hivatkozva keresi meg a főprofesszort, hogy elintézze gyerekének az egyetemi felvételit, vagy a kantinos kifúrása a bőrfotelből, a nőszédítés – mind csak még rétegeltebbé teszik az előadást. A jelenetek sokasága, a zenei összetettség, a gyakori szerep- és jelmezcsere nem jelent gondot a színészeknek, és a díszletmozgatások is mindig gördülékenyen sikerülnek.
Leginkább talán abban rejlik a darab sikere, hogy a kisebb gyerekeknek befogadható módon is közvetít egy nagyon vidám, komikus történetet, de mélyebb összefüggéseket is találhatnak mindazok, akik felismerik benne a társadalmi visszásságok kifigurázását. Nem csoda, hogy a bemutató közönsége felszabadult kacagással és vastapssal honorálta a látottakat.
Nézze meg, aki csak teheti! Aki meg nem, keresse az eredeti műveket olvasásra: a mesék legutóbbi és legteljesebb gyűjteménye az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg 2009-ben, Irgum-Burgum Benedek címmel.