Az Amerikai Science Fiction- és Fantasyírók Egyesülete (Science Fiction and Fantasy Writers of America, SFWA) nemrég hozta nyilvánosságra az idei Nebula-díjra esélyes jelöltek rövid listáját valamennyi kategóriában. A felosztást ebben a formában elsősorban a jelölhető és díjazható művek terjedelme határozza meg, ezek: regény (angolul: novel, 40 000 szónál hosszabb), kisregény (novella, 17 500–40 000 szó), novella (novelette, 7500–17 500 szó) és kisnovella (short story, a 7500 szónál rövidebb terjedelmű művek). Emellett közzétették két különdíjuk, a kimagasló drámai ábrázolásért járó Ray Bradbury Award for Outstanding Dramatic Presentation, illetve a kamaszirodalom területéhez tartozó művek elismerésének, az Andre Norton Award for Young Adult Science Fiction and Fantasy jelöltjeinek listáját is – ezekről bővebben a szervezet honlapján lehet olvasni: www.sfwa.org.
A Nebula-díj a Hugo-díj mellett az Egyesült Államok és a világ egyik legrangosabb sci-fi és fantasydíja, melyet 1965-ös alapítása óta többek közt olyan, nálunk is ismert alkotók vehettek át, mint Frank Herbert, Isaac Asimov, Arthur C. Clarke, William Gibson, Neil Gaiman és Ursula K. Le Guin. A Hugo-díjhoz hasonlóan a Nebulára is az előző naptári évben megjelent művek közül lehet jelölni, majd a társaság szavazását követően a jelöltlistát leszűkítik nagyjából öt műre, ezek közül kerül ki a győztes.
E cikk terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy valamennyi művet bemutassuk, maradunk a legfontosabb kategória, a regények díjesélyeseinek ismertetésénél. Charles E. Gannon Raising Caine (Caine felemelkedése) című regénye egy sorozat harmadik kötete, mely ott veszi fel a fonalat, ahol a megelőző kötet abbahagyta: főhőse, Caine Riordan diplomata és katonai hírszerző éppen megpihenne az Arat Kur és a Hkh’Rkh közös, Föld elleni inváziója után, amikor is egy rendkívül fontos kozmikus diplomáciai küldetést kell teljesítenie: a tét nem kevesebb, mint a fiatal földi köztársaság fennmaradása, fajunk túlélése és az univerzum békéje.
N. K. Jemisin The Fifth Season (Az ötödik évszak) című regénye egy új trilógia első darabja: egy elképzelt világban három szörnyűséges dolog történik ugyanazon a napon: Essun, egy egyszerű kisvárosi asszony arra ér haza, hogy férje kegyetlenül meggyilkolta a fiukat és elrabolta a lányukat, az évezredek óta fennálló világbirodalom uralkodója, a hatalmas Sanze összeomlik, és meghasad a világkontinens szíve is – ebben a posztapokaliptikus világban indul tehát Essun lánya keresésére.
Ann Leckie Ancillary Mercy (Alárendelt kegyelem) című regénye ismét egy trilógia darabja, melyben, noha a szokásos sci-fi klisék pakolódnak egymásra, a szerző ezeket mégis meglehetősen ügyesen és okosan szerkeszti össze, legalábbis a Kirkus Reviews méltató kritikája szerint, mely többek között kiemeli a mű általános érvényű üzenetét – egy kis csapat is meg tudja határozni az egész univerzum sorsát – és a létrehozott világ további történetek elmesélésére is alkalmas regényterét. Nem, ez nem a Csillagok háborúja, de szerintem erősen érezzük még e rövid méltatás által kijelölt irányokban is a szembeszökő hasonlóságot.
Naomi Novik Uprooted (Kiszakított) című regénye a népmesék és tündérmesék világából építi fel gazdag képzelőerővel világát, amelyben a csendes kis falucskában éldegélő Agnieszka és a Sárkány néven ismert rideg és ambiciózus varázsló furcsa és fordulatokban gazdag történetét meséli el. Lawrence M. Schoen Barsk: The Elephants’ Graveyard (Barsk, az elefánttemető) az ujjongó kritika szerint a Hatodik érzék című 1999-es M. Night Shyamalan-film és A majmok bolygója szerelemgyermeke: egy múlt kelepcéjébe csalt történész és egy jövőlátó kisfiú történetén keresztül egy igencsak különös világba csöppenünk, amelyben a többi faj által kiközösített emberszerű elefántok egyszer csak felfedeznek egy különleges anyagot, amelynek hatása alatt az élők társalogni tudnak a holtakkal, a holtak pedig szívesen átadják nekik minden tudásukat. Igen, kitalálhatjuk, hirtelen mindenkinek ez a „cucc” kell, és nem az esetlegesen megszerezhető bölcsesség miatt…
Fran Wilde Updraft (Feláramlás) című regénye egy felhők fölötti, élő csontszövetből álló világba kalauzol minket, amelyben egy fiatal nő – és itt emelném ki, hogy a fentebb is bemutatott regények fele női karaktert választ főhősül! – egy szerettei életét megmentő és a világ sorsát örökre átformáló veszélyes titok után nyomoz.
Végül, de nem utolsósorban a jelöltek között szerepel Ken Liu The Grace of Kings (Királyok kegye) című regénye is, melyet korábban e lap hasábjain már nagy lelkesedéssel bemutattam Arról, hogy mi az a selyempunk című cikkemben. Akkor így írtam róla: „[Ken Liu első regénye] egy különös világban játszódik. Ezt a világot, illetve ennek a világnak a technológiai civilizációját írja le a szerző a selyempunk (silkpunk) kifejezéssel. A selyempunk-irodalom szövegvilágának – jelen regényben – legfontosabb összetevői a kelet-ázsiai történelem fontos természetes alapanyagai (mint amilyen a bambusz, a papír vagy a selyem) és a csendes-óceáni tengerészeti kultúra szókincse, melyeket a szerző a lehető legkreatívabban és legszabadabban kever a XIV. században élt híres kínai író, Lo Kuan-csung A három királyság története (Ecsedy Ildikó fordításában magyarul is megjelent 1987-ben) című művének nyelvi, nyelvtani és technikai eredetiségével.”
Bevallom, én neki – esetleg Naomi Noviknak – drukkolok erősen.