A két egymást követő este programját a Vodku fiai zenekar állította össze Cseh Tamás és Bereményi Géza (valamint Másik János és Csengey Dénes) dalaiból. A Vodku fiai tagjai az énekes zenét gitár-, hegedű-, nagybőgő-, zongora-, fuvola-, klarinét-, szaxofon- és mandolinkísérettel szólaltatják meg. A zenekar több színészt, zenészt is felkért az együttműködésre. A vendégművészek sorában megtalálhatjuk például Jordán Adélt, Miczura Mónikát, Ferenczi Györgyöt, Cserhalmi Györgyöt, Holecskó Orsolyát és Adorjáni Bálintot is.
A koncertsorozat célja és alapkoncepciója a magyar történelem elmúlt négy évtizedének bemutatása Cseh Tamás dalain keresztül. Ugyan a válogatást a Vodku fiai zenekar végzi, az előadás dramaturgiáját (jó néhány kiváló dalszöveggel együtt) Bereményi Gézának köszönhetjük. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas író, dalszövegíró, filmrendező elmondta, hogy a történelem fogalma a dalok esetében tágabban értelmezendő, szerinte a kormányformák még a szerelemre is hatással vannak. A témák között persze nemcsak a szerelem szerepel, hanem például a nemzeti öntudat, a szomszédos népekkel való viszonyunk, a fővárosi lét vagy az értelmiségi sors is.
Miczura Mónika tipikusan magyarnak nevezte azt a kontrasztokkal teli, egyszerre szomorkás, pesszimista, ugyanakkor gyermekien naiv, bizakodó és felemelő világot, amely Cseh Tamás, Bereményi Géza és Másik János dalaiból árad. Az elsősorban keleti dallamvilágú zenéiről ismert énekesnő számára a Cseh Tamás-i stílus kihívást jelent, azonban – elmondása szerint – könnyen megbarátkozott a dalokkal.
A jelenlegi előadás előzményének a 2015-ben a MOM Kulturális Központban rendezett, telt házas koncert tekinthető. Az alkotók azonban idén újragondolták és kibővítették a repertoárt; 2016. január 21-én a 70-es, 80-as években keletkezett dalokkal, 22-én pedig a rendszerváltás utáni évtizedek alatt íródott alkotásokkal találkozhat a nagyérdemű. Külön érdekességként pedig a zeneműveken kívül korabeli hírek, újságcikkek, naplórészletek is elhangzanak majd.
A szervezők ezúttal is telt házra számítanak. A Cseh Tamás-dalok méltán népszerűek, több generáció számára is kultikussá váltak. Egyszerre mondhatók fülbemászónak, igényesnek és könnyednek, ugyanakkor sokadszori meghallgatásra is fedezhetünk fel újabb mélységeket és meglepetéseket a szövegben. A zeneszövegekre ugyanis kifejezetten jellemző a versszerűség, legtöbbjük önálló lírai alkotásként is megállná a helyét. Annak konzekvenciája azonban, hogy mitől lesz jó egy dalszöveg, nem ilyen egyszerű. A Lámpásban zajló próba során ugyanis Bereményi Gézát a jó dal titkáról faggattam, ő azonban a hétköznapi műhelytitkok felfedése helyett inkább a művek saját életre kelésének mozzanatát emelte ki, s arról a misztériumról beszélt, miként kezeli önálló létezőként már az első megszületett sortól kezdve a műveit.
Nem kis munka és igen intenzív próbaidőszak áll még a zenészek és a színészek előtt, azonban biztosak lehetünk benne, hogy január 21-én és 22-én különleges és színvonalas művészi élményben lehet része azoknak, akik ellátogatnak a MOM Kulturális Központba, és „belelapoznak” Cseh Tamás történelemkönyvébe.