A két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét jól reprezentáló, 1937-ben „csodás keleti pompával” megnyílt budapesti mulató, a Sanghay bar és az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Sanghaj nevét kapcsolja össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum tegnap megnyílt, Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című kiállítása.
Fajcsák Györgyi és Kelényi Béla kurátorok azzal a céllal állították össze a tárlatot, hogy a látogató a Sanghajban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok (többek közt a Hopp-múzeumba került) hagyatéka révén bepillanthasson a kínai metropolisz világába, ugyanakkor megismerkedhessen a magyarországi művészetben tetten érhető keleti hatásokkal.
A Sanghajban ismert magyarok közül fontos megemlíteni Hugyecz (Hudec) Lászlót, aki a város főépítészeként máig hatóan meghatározta a kínai metropolisz arculatát, és a híres Park Hoteljét a vállalkozó kedvű látogatók fel is építhetik a tárlaton.
Az érdeklődők megismerhetik a Sanghajban élt Komor műkereskedő család art deco bútorait és lakásenteriőrjét is, valamint Dessewffy Flóra táncosnő hagyatékát, aki sanghaji turnéjáról számos tárggyal, köztük a kor modern kínai divatját tükröző fellépőruhákkal tért haza.
Az 1923-as megnyitása óta a Hopp Ferenc-múzeum is alakította azt a képet, amely a magyarországiakban élt a Keletről: például a Kalmár László rendezte Sziámi macska és a Karády Katalin főszereplésével készült Machita című filmek díszleteit nagyrészt a múzeum műtárgyaiból állították össze.
A tárlaton látható 88 digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik a további ismeretszerzést. A 2018. április 8-ig látható kiállításhoz kultúrtörténeti előadás-sorozat, építészeti nap, tematikus workshopok, havi rendszerességgel jelentkező Sanghaj-filmklub, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak.