Kilenc perc a vágyról
Hétfő este a Christie’s aukciósház árverésén 170,4 millió dollárért kelt el Amedeo Modigliani Kék párnán fekvő akt című, 1917–18 tájékán festett olajképe. Ez körülbelül 48 milliárd forint… – ami a valaha kifizetett második legmagasabb összeg az aukciók történetében. A különböző beszámolók szerint pattanásig feszült a hangulat, hatan versengtek a híres olasz műgyűjtő, Gianni Mattioli lánya által eladásra kínált képért, az ár egyre csak emelkedett, míg végül egy telefonon licitáló kínai vevő meg nem tette a nyertes ajánlatot. Az egész nem tartott tovább kilenc percnél. Megérne készíteni belőle egy kisfilmet, erőset, katartikusat, magával ragadót – hisz Bunuel óta tudjuk, hogy nincs szórakoztatóbb, mint a gazdagok hétköznapi erőfeszítéseinek diszkrét bája.
(S ha már „véletlenül” szóba került a spanyol–mexikói rendezőzseni neve, akkor talán megéri zárójelben megemlíteni, hogy Guillermo del Toro – kinek legutóbbi, Bíborhegy című filmjéről e lap hasábjain is írtunk – pár nappal ezelőtt nézte meg a mester 1951-es Susana című drámáját, legalábbis Twitter-csatornáján tömören beszámolt az e filmhez kapcsolódó tapasztalatairól: „Ez egy szenvedélyes, minden ízében bunueli mese a vágyról és a hatalomról.” Miért fontos ez? Talán azért, mert egy érzékeny és aktív filmes nem véletlenül választja ki az esti néznivalót, ritkán szórakozik, inkább inspirációt gyűjt – érdemes lesz tehát következő mozgóképes dolgozata előtt nekünk is megnéznünk e filmet, egészen biztos felnyit majd eldugott kiskapukat a mélyebb értelmezéshez.)
Apa, Anya, Lány Párizsban
Az élet másik oldaláról szól Mikó Csaba, az egyik legígéretesebb fiatal magyar drámaíró Testínség – Emlékszimfónia című darabja, melynek franciaországi premierje – felolvasószínházi körülmények között – november 24-én lesz Párizsban, a Théatre Ouvert világot jelentő deszkáin.
A kortárs magyar drámairodalom sajnos kevéssé ismert Franciaországban – sokkal kevésbé, mint a Cannes-ban rendszeresen szereplő filmművészetünk vagy a regényirodalmunk –, ez ellen kíván tenni az Association Écritures du Monde az Institut national des langues et civilisations orientales (INALCO) nevű közép-európai, afrikai, ázsiai, amerikai és óceániai nyelvek és kultúrák bemutatására szakosodott intézmény, valamint a Párizsi Magyar Intézet.
Mikó Csaba drámája a három szereplő – Apa, Anya, Lány – párhuzamos monológjaiból épít drámai szimfóniát. A töredezett emlékképek és a hol egymást kioltó, hol egymást erősítő, hol egymásra süket, hol egymásra válaszolgató szaggatott szövegdarabok összessége minden költőiségük és minimalizmusuk ellenére – vagy éppen azokkal együttvéve – egy olyan dallamot fonnak össze, melyből egy elfojtásokkal és elhallgatott titkokkal, lappangó feszültségekkel és kibuggyanó szenvedélyekkel burjánzó világ tárul elénk.
Másnap, az előadás utózöngéjeként és az érdeklődők (kortárs) magyar színházi ismereteinek még jobb elmélyítéseként a Párizsi Magyar Intézet épületében kerekasztal-beszélgetés lesz a szerző, illetve Kovács Ilona egyetemi tanár és műfordító, Mohamed Kacimi algériai születésű francia író és dramaturg, valamint Thomas Szende, az INALCO egyetem professzora között. Ha arra járnak, és idejük engedi, mindenképpen nézzenek be! Mi sajnos itthon maradunk, és be kell érnünk a szerző vagy a helyi kulturális sajtó élménybeszámolójával.
Új játékok, karakterek
Csak itthonról figyelhettük a november 6–7-én, a kaliforniai Anaheim Convention Centerben megrendezett BlizzCon című rendezvény friss híreit, bejelentéseit, fotóit és videó-összefoglalóit is. A 2005 óta majdnem minden évben megrendezésre kerülő rendezvény a Blizzard nevű, elsősorban számítógépes játékokat gyártó cég kultikus játékainak és e játékok hatalmas rajongótáborának szentelt kétnapos programsorozat. A cég ide időzíti a következő időszakban várható világpremierjeinek bemutatását, a legkülönbözőbb sajtóbejelentéseit, illetve van látványos cosplay és most már hatalmas hype-pal feldúcolt esportverseny is.
A rajongók nagy örömére a Diablo című sorozat harmadik része jelentős bővítéseket, valamint új karaktereket és játszható világokat kap. Az 1996-ban megjelent első játék hamar nagy tábort toborzott, a gótikus környezetbe helyezett hack & slash („üsd, vágd, nem apád”) típusú játékmenet tulajdonképpen egy szerepjáték, melyben főhősünk az egyre nehezebb pályákon és ellenfeleken keresztülvágva magát, egyre erősebben és egyre jobb fegyverekkel felszerelkezve végül magával az ördöggel – bárhogy is nevezik az éppen aktuális epizódban – találkozik és küzd meg.
Hasonló újítások – új karakterek, pályák, letölthető tartalmak vagy kiegészítők – hamarost történő érkezését jelentették még be a fesztiválon: bővül a Heroes of the Storm (egy ingyenesen letölthető online játék, úgynevezett MOBA, melyben egy online összeverbuválódott csapat tagjaként kell az ellenfél bázisát a földdel egyenlővé tennünk) és a World of Warcraft világa (egy olyan internetes szerepjáték, melyet egyszerre akár több ezren is játszhatnak), valamint a Starcraft évek óta tartó epikus története – kidolgozott történettel és összetett jellemű karakterekkel megspékelt stratégiai játék, melyben az egész univerzum irányításáért küzd három különböző faj – is elér végre a várva várt befejezéséhez.
A BlizzConon ezek mellett egy olyan bejelentés volt, mely talán túlmutat a számítógépes játékok rajongóinak világán: itt mutatták be a 2016 májusában mozikba kerülő Warcraft – A kezdetek című fantasy első igazi előzetesét is. A nagyságrendileg a fentebb említett Modigliani-kép eladási árának megfelelő összegből gyártott film az emberek és a varacskos orkok közt dúló háborúba varázsolja majd át a nézőt. Ha hihetünk a szemünknek vagy az előzetesnek, akkor mindezt olyan nagy ívűen és gazdag ornamentikával teszi majd, mint ahogy azt az elmúlt évtizedben Peter Jackson tette két A gyűrűk ura trilógiájával. Bármi is lesz velünk addig, mi felírtuk a listánkra!