Los Angelesben 2007 és 2012 között főkonzulként dolgozott Bokor Balázs, a nemrég létrejött Magyar Hollywood Tanács elnöke, aki a politika és a gazdaság mellett komoly figyelmet szentelt a kint élő magyar művészek munkájának.
Néhány éve könyvet írt Az én Hollywoodom címmel a hazai filmesek múltbeli eredményeiről és a jelenleg futó filmkészítőkről. „Amikor hazajöttem 2012-ben, arra gondoltam, tenni kéne valamit, mert rengeteg olyan pont van az országban, melyhez köthetők a világhíres magyarok, de a helybéliek ezzel még sincsenek tisztában. Pedig filmeseink legtöbbje élete végéig büszkén vállalta gyökereit, mi elsősorban az ő emléküket vagyunk hivatottak gondozni” – véli Bokor.
Hollywood magyar gyökerei mélyek és szerteágazóak, elég csak arra gondolnunk, hogy a három legnagyobb filmstúdiót – a Paramount Picturest, az Universalt és a Twentieth Century Foxot magyar származású emberek alapították. A Paramount Filmstúdiót Adolph Zukor hozta létre, aki egy egészen kicsi faluban született Ricsén, nem messze az ukrán határtól. Tizenhat éves volt, amikor Amerikába került, New Yorkból több alkalommal visszament Ricsére, a házasulandó fiatalokat anyagilag támogatta, egykori tanárának házat építtetett, Ricse főterén a századelőn kutat fúratott. William Fox a Twentieth Century Fox, Joe Pasternak pedig a Universal stúdió szülőatyja. A Jameson CineFest Nemzetközi Filmfesztivál CineClassic programja egyébként évek óta módszeresen foglalkozik az Amerikába települt magyarok filmtörténeti jelentőségével.
Azt azonban kevesebben tudják, hogy az álomgyár a szakma egészét tekintve a színészektől a rendezőkön át a kaszkadőrökig, vagy a díszlet- és látványtervezőkig világraszóló magyarokat tartogat. „Harmincöt magyar Oscar-díjunk van, köztük itthon élő vagy magyar gyökerekkel rendelkező alkotótól. A hollywoodi hírességek sétányán huszonnégy magyar név vésetett a járdába” – hangsúlyozta Bokor Balázs.
Első lépésben a civil szervezet Észak-Magyarország nyolc településén megszervezte a Magyar Hollywood-túrát: köztük Ricsén, Miskolcon, ahol Emeric Pressburger Oscar-díjas brit–magyar forgatókönyvíró-rendező született, vagy Kisvárdán, a némafilm egyik nagy sztárja, Várkonyi Mihály szülővárosában. „Az önkormányzatokkal együttműködve helyi eseményeket hoztunk létre, emléktáblákat avattunk a szóban forgó alkotóknak.
Nagyon jó visszhangja volt, sok-sok érdeklődő ragaszkodott hozzá, hogy rendszeresítsük a programokat, ekkor lépett fel az intézményesítés igénye. Szeptemberben alakult meg egyesület formájában a Magyar Hollywood Tanács, amely az emlékezésen túl a fiatal filmesek felkarolását, az amerikai és a magyar filmesekkel való kapcsolat megteremtését és a szakemberképzést is küldetéseként fogalmazta meg. A szervezett visszatekintés nagyon erős képet ad arról, hogy Hollywood egész történetére mekkora hatással volt a magyar filmes gondolkodás. Köztük Zsigmond Vilmos operatőré, aki az európai újhullám filmnyelvét vitte a tengerentúlra, a világhírű operatőr nevével májusban filmfesztivált rendezünk Szegeden, Zsigmond Vilmos szülővárosában a fiatal operatőröknek” – mondta.
Hozzátette, hogy Zsigmond Vilmoshoz hasonlóan Kovács László is az 1956-os forradalmat dokumentálta itthon, majd ment később Nyugatra, így az ő munkáik alapján ismerték meg a hazánkban zajló eseményeket. „Kovács László tanítványa volt Pados Gyula, aki ma a legnagyobb operatőrök egyike Amerikában, mégis keveset beszélünk róla. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eddig a magyarok mentek Hollywoodba, most Hollywood jön el Magyarországra” – állapítja meg a szervezet elnöke.
A legelső program mindjárt január 7-én lesz: Ricse községben emlékeznek meg az 1873. január 7-én született Adolph Zukorra, akinek a faluban 2012 óta közösségi ház őrzi a nevét.
Bokor Balázs úgy véli, a szervezetnek a másodgenerációs magyar gyökerű sztárokra is gondolnia kell, nekik is szerepük lehet a munkában. „Drew Barrymore édesanyja magyar volt, Goldie Hawn szintén anyai ágon magyar, Adrien Brody és Rachel Weisz úgyszintén. Sokat beszélgettem Rachel Weisszel és Marishka Hargitayval, mind a ketten kiemelték, hogy büszkék a magyar származásukra és arra, amit ez a nemzet hozzátett a világ filmgyártásához.
Februárban töltötte volna be 100. évét a napokban elhunyt Gábor Zsazsa, aki 1936-ban, 26 éves korában Magyarország szépe volt. Én a 95. születésnapján találkoztam vele az otthonában tartott partin, amit kissé bolondos férje, Frederich von Anhalt herceg erőltetett. Zsazsa nem volt már jó fizikai állapotban, mégis több száz vendéget hívott meg a házába. Átadtam neki egy emléklapot, magyarul beszélgettem vele, a végén megszorította a kezemet és annyit mondott: »nagyon rosszul érzem magam«. A színésznő a háta közepére kívánta, hogy ennyi ember megjelenjen akkor a házukban, közben láthatóan megnyugtatta, hogy anyanyelvén beszélnek hozzá.”
A Magyar Hollywood Tanács héttagú elnökségében Bokor Balázs nagykövet, elnök, Rofusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező, alelnök és Bunyik Béla, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál alapító-igazgatója, Csupó Gábor Los Angeles-i filmrendező, animátor, zeneszerző, Tolcsva polgármestere, Csoma Ernő, Erdélyi György ügyvéd, Ricse polgármestere, Vécsi István foglal helyet, utóbbiak részvétele az említett kötődések miatt szimbolikus jelentőséget hordoz.