A felújítás idején is lehet látogatni a Nemzeti Múzeumot – mondta Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes. Mától lezárják a kert egyes részeit, ezentúl csak a főbejáraton lehet bemenni a múzeumba. Előre jelzik majd, hogy a kert bizonyos részeit mikor zárják le, de erről és a munka állásáról folyamatosan beszámolnak a közösségi oldalukon, a kerítésen pedig transzparenseken is.
A Múzeumkert felújítására már régóta megérett az idő. A második világháború, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt szovjet tankok és harci járművek is állomásoztak itt, a legutóbbi időben, a múzeumépület mögötti részen pedig emberi ürülékbe is botlott, aki éppen arra sétált. Szóval nehéz terep várt arra, aki sétálni akart a pesti polgárság egykori korzóján, amelynek tervét Petz Ármin, az Orczy-kert főkertésze készítette el. Ám ha nem késnek a munkálatok, idén ősszel már a főépülethez illeszkedő burkolatokon lehet sétálni.
– Felszabadul a kert, sokkal átláthatóbb lesz, nem egy klasszicista műemléket övező tájépítészeti alkotást csinálunk belőle – mondta Szabó Gábor, a Tér-Team Kft. tájépítésze. A kertet eredeti állapotába állítják vissza, ügyelnek a történelmi hitelességre, és figyelnek az épület műemlék mivoltára is, ráadásul a rengeteg szobrot, amelyek a kert különböző zugaiban rejtőzködnek – ilyen az 1860-ban felavatott Berzsenyi- vagy az 1861-es Kazinczy-mellszobor – jóval láthatóbb részre helyezik át úgy, hogy akár szabadtéri órákat is lehessen tartani mellettük.
A tervezők egy 1907-es ábrázolást és terveket vettek alapul, mivel Petz Ármin tervei elvesztek.
A rehabilitált kert jóval zöldebb lesz a mostaninál, ugyanis 10-15 százalékkal növelik a zöldfelület arányát. A kert fáit még 2016-ban szakemberek vizsgálták meg, és megállapították, hogy 38 elöregedett példányt ki kell vágni, mert könnyen balesetet okozhatnak.
Ezeket mind pótolják, ráadásul 25 nagy méretű fát ültetnek a helyükre. Általában olyanokkal helyettesítik őket, amelyeket a régi kertkultúrában is használtak, köztük olyan ritka fajtákkal, mint a vörös juhar, a ginkgo vagy a magnólia.
Az utcabútorok – például a padok és kandeláberek – is történeti formájukban, megújulva kerülnek a kertbe. Új öntözőrendszert telepítenek, és wifihálózatot is létrehoznak, a közművezetékeket és a biztonságtechnikai eszközöket is kicserélik.
Kubinyi Ágoston igazgató 1850-ben sétányt szeretett volna a múzeum köré, ezért adománygyűjtésbe kezdett. Végül 1855. november 24-én tartották a kertavató ünnepséget, amelynek során a mai Múzeum körút és Bródy Sándor utca sarkán lévő kertrészen elültették az első fákat. Végleges formáját az 1880-as években kapta, amikor a körutat kiszélesítették, a kerítése pedig jóval beljebb került. Érdekesség, hogy a kertet sebesült 1848-as honvédek őrizték az 1880–90-es évekig, tavasztól késő őszig.
Az Arany János-szobor felújítását tavaly kezdték el, és idén márciusra visszakerül a Múzeum előtti szintén felújított talpazatára. A teljes rekonstrukció várhatóan a nyár végére fejeződik be, és noha a Wagner János által tervezett, ma is álló kertészház felújítására és rendezésére készen állnak a tervek, ez nem a kerttel együtt készül el.