Az együttes hivatalos Facebook-oldalára kirakott rövid közlemény szerint a rák egy különösen agresszív fajtájával vívott gyors küzdelemben maradt alul a Grammy-díjas énekes-dalszerző-basszusgitáros, melyről mindössze két nappal korábban, december 26-án szerzett tudomást. Utolsó napjait – vagy inkább óráit –családja körében töltötte, és kedvenc játékgépe társaságában, melyet kérésére gondolkodás nélkül átszállítottak lakására törzshelyéről, a Los Angeles-i Rainbow bárból.
Lemmy – vagy eredeti nevén Ian Fraser Kilmister – 1945. december 24-én született az angliai Stoke-on-Trent városában. A The Beatles egyik koncertje után határozta el, hogy zenész lesz, majd különböző formációkban hihetetlen szorgalommal végigzenélte a következő évtizedet.
Az igazi sikerig 1975-ig kellett várnia. Ekkor alapították meg az azóta kultikussá váló Motörhead zenekart, mely az elmúlt négy évtizedben több mint húsz stúdióalbumot adott ki és adott el világszerte, több mint harmincmillió példányban. S noha Angliában is befutottak, az igazi siker az Egyesült Államokban várta őket, már életükben olyan kultikus státusba kerültek, amely csak igazán keveseknek, csak a legnagyobbaknak jár ki.
Szilaj és őszinte hard rockjuk a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején igazi vérfrissítés volt a rock és metál szcénában. Igazán jelentős albumjaik – Overkill, Bomber, Ace of Spades, No Sleep ’til Hammersmith, Orgasmatron, Rock ’n’ Roll, de nyugodtan soroljuk ide az idén augusztusban megjelent Bad Magicet is – ma már kivétel nélkül rocktörténelemnek számítanak, s nemcsak rajongók milliói-
nak adták meg a napi betevőt, nemcsak a kritika ismerte el őket, hanem a zenésztársak is. Szinte mindenkire hatottak, aki zeneileg errefelé indult el – a Metallicától kezdve a Guns N’ Roseson át egészen Dave Grohlig, a Foo Fighters énekes-gitárosáig.
Lemmy, legyen neked könnyű a föld – mi pedig rakjunk be egy CD-t a nagy kedvencek közül, töltsünk egy pohár whiskey-t, és tekerjük maximumra a hangerőt. Ő is ezt kívánná.