Ebbe a sorba illeszkedve rendezik meg augusztus 22–27. között Pécsett a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, Kultúra- és tudományköziség: magyarságtudomány a 21. században címmel.
A témákról és a kongresszusról tudhattunk meg részletes információkat a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által szervezett sajtóreggelin csütörtök délelőtt.
A magát büszkén, egyszerűen „csak könyvtárosnak” valló Monok István, a társaság társelnöke, a MTA Könyvtár és Információs központ főigazgatója egészen a kezdetekig ment vissza ecsetelve az 1977-es alapítás körüli, főleg politikai jellegű nehézségeket és az igényeket a még internet nélküli világban egy olyan társaság iránt, amely a szükséges információk beszerzésében hathatós segítséget tud nyújtani. Tudnunk kell, hogy aki nem itt nőtt fel, mit gondol rólunk (a mohácsi vészt másként ítélik meg Párizsban, Isztambulban, Bécsben…), mit jelent a magyar valóság a másik fél számára.
A magyarságtudomány modellként szolgálhat, mert nem egy, a szó hagyományos értelmében vett tudományág, hanem keretbe foglalja a különböző tudományágak együttműködését.
Az ötévente, mindig más helyszínen – az előző Kolozsváron volt, a következő 2021-ben Varsóban lesz – rendezett konferencia igyekszik minél több kultúra képviselőit megszólítani, a hagyományos bölcsészettudományi kereteket tovább tágítja a társadalom- és természettudományok, orvostudomány, műszaki tudományok, jogtudományok, közgazdaság-tudományok irányába, jelezve, hogy a hungarológia nyitott tudomány.
A kongresszusok közötti időszakban évente találkozik a társaság választmánya, és kétévente szervezik meg a nemzetközi doktori iskolák találkozóját.
Mekis D. János, a kongresszus szervezőbizottságának főtitkára elmondta, szervezési szempontból nagy kihívás, hogy 31 országból érkeznek előadók, és a szimpóziumok száma előreláthatóan meghaladja az ötszázat. Az előadások nyelve alapvetően magyar, hiszen a résztvevők határon belüli és kívüli magyarok, illetve olyan külföldi szakemberek, akik megtanultak magyarul. Azoknak, akik a magyar nyelvet jól ismerik ugyan (írnak, olvasnak), de nem beszélik megfelelően, lehetőség van az angol, vagy bármely más világnyelv használatára.
Csak ízelítőül a szimpóziumkínálatból: Nyelvi sokszínűség – A Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője, Névadás és névhasználat a multikulturális Kárpát-medencében, Magyar tudósok külföldön, A mai magyar medicina történeti perspektívában, Migráció, identitás és integráció Magyarországon történeti perspektívában, A migráció jogi aspektusai és társadalmi, kulturális hatásai, Vallási kultúra a Kárpát-medencében.
Újságírói kérdésre válaszolva Monok István elmondta, hogy a kongresszus költségvetése alacsony, minisztériumi forrásból 12 millió, míg a pécsi egyetem 650 éves ünnepségére szánt keretből 5 millió forintot kaptak, ebből fogják fedezni az előadások anyagának kiadását is. Pécs városa, a Pécsi Tudományegyetem és a pécsi püspökség is támogatja őket, szponzorok keresése pedig folyamatban van. A program a résztvevőknek – akik egyéni kutatók, de intézményeket képviselnek – önköltséges, és részvételi díj is van.
A plenáris előadásokról reményeik szerint lesz online közvetítés is.
A kongresszus fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, védnökei Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A rendezvény elnöke Andrásfalvy Bertalan, a szervezőbizottság elnöke pedig, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón Berke Gyula, a PTE rektorhelyettese.
A szervezésben a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság mellett a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága és a Congressline Kft. is részt vesz.