Az elismerést B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron vasárnap.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2008-ban alapította meg a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A város díszpolgáráról elnevezett elismerést minden esztendőben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül egy személy vagy csoport részére adományozható. Az elismerés az oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett nettó másfél millió forint pénzjutalommal is jár.
Balázs Péter 1943-ban született Budapesten. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár Miklós osztályában. Már főiskolás korában szerepelt színházban és filmeken, többek között sokszor statisztált olyan darabokban a Nemzeti Színházban, melyekben Bessenyei Ferenc is játszott.
A főiskola elvégzése után a veszprémi Petőfi Színházban kapott szerződést. Itt fedezte fel őt Várkonyi Zoltán igazgató-főrendező, aki a Vígszínház társulatába szerződtette, amelynek 25 éven át volt tagja. 1989-ben kezdett el rendezni. 2007-től a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.
1982-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki.
2012-ben „nagy népszerűségnek örvendő, groteszk bájjal és fanyar humorral megformált emlékezetes alakításaiért, mesefilm-figurákat legendássá tevő szinkronizálásáért, igényes rendezői munkássága, közösséget kovácsoló színházteremtő-vezető tevékenysége elismeréseként” Kossuth-díjat kapott.
Drámapályázatot hirdet az RMDSZ
Drámapályázatot hirdet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az általa létrehozott Communitas Alapítvány az erdélyi lét elmúlt száz évének a feldolgozására.
A pályázat meghirdetését Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette be vasárnap este Kolozsváron, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen. Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a 2018-as év elején az erdélyi magyarság szorongással, de ugyanakkor bizakodással van tele. Szerinte a közösség akár azt is ünnepelhetné, hogy egyáltalán még létezik, hisz olyan száz esztendőt tudhat maga mögött, amely alatt „többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból”.
Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a többségiből kisebbségivé vált erdélyi magyarság mit tett hozzá a magyar kultúrához és azt is, hogyan és milyen mértékben hatott például a románok kultúrájára. Szerinte e felmérés eredménye az erdélyi magyarokat is meg fogja lepni, de legalább ennyire fontos, hogy lássa, értse és fogadja el ezeket az eredményeket az a többségi társadalom is, amely még mindig gyanakodva néz az erdélyi magyarokra. „Értékalkotó közösség vagyunk, amely szerves része a magyar kultúrának és büszkén hordozza a transzilvanista sajátosságait is” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A rendezvény keretében Bréda Ferenc írónak, esszéírónak, Kele Brigitta operaénekesnek és Betuker István festőnek adták át az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat.
Egyed Péter filozófus olyan személyiségként mutatta be Bréda Ferencet, aki sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója volt, aki a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át. „Kolozsvár mostani szellemisége az ő kisugárzásának is köszönhető” – fogalmazott Egyed Péter.
A Kele Brigittát méltató Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, a szoprán énekesnő művészi útja a kolozsvári operából indult el a világ nagy operaszínpadai felé. Több európai és ázsiai színpad után a New York-i Metropolitan közönségét is meghódította. Méltatója szerint a világ különböző nagyvárosaiban látják szívesen, de ő csak odautazik és haza mindig Kolozsvárra, Erdélybe megy.
Betuker István festészetében – méltatója, Bács Ildikó rendező-dramaturg szerint – a téma örök: az ember kapcsolódása a környezetéhez, helyzete egy elidegenedett világban. A szatmárnémeti születésű művész Kolozsvárott él és alkot, a Bázis csoport tagja.
A magyar kultúra napja alkalmából tartott kolozsvári ünnepséget a Loose Neckties Society, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei zenekarának a koncertje zárta.