– Tudtommal régi vonzalom köti a szlovén kultúrához. Mi ennek az oka?
– Először 2002-ben jártam Szlovéniában, és azonnal elbűvölt a nyelve és a kultúrája. Ennek hatására az egyetemen felvettem a szlovén szakosok nyelvóráit.
– A ljubljanai Balassi Intézetet hivatalosan tavaly januárban nyitotta meg a két ország miniszterelnöke. Mi minden történt azóta?
– Már az elején szem előtt tartottuk, hogy állandó programjaink legyenek, illetve olyan események, amelyek a szélesebb közönséget is megszólíthatják. Irodalmi sorozattal kezdtünk, majd kortárs magyar filmekkel, gyerekprogramokkal és magyar nyelvórával egészítettük ki a rendezvényeinket. A magyar és a szlovén közönséget gyakori koncertekkel, kéthavonta pedig új kiállításokkal várjuk.
– A többi magyar intézettel összevetve önök miben próbálnak mást nyújtani?
– Mindig úgy szervezzük az eseményeinket, hogy a magyar vendég mellett hívunk egy szlovén vendéget is, ezáltal jobban megszólítható a szlovén közönség. Szlovénia kicsi ország, a lakossága nagyon családközpontú, a helyiek szeretik a sportot és a természetjárást. Ezért a magyar kultúrának azokat a részeit emeljük ki, amelyek iránt a szlovén közönségben van fogadókészség, így bemutatjuk a Kéktúrát, a Balaton körüli kerékpározási és kirándulási lehetőségeket, a fürdőket. Fontosnak tartjuk, hogy a látogatóink minél többet megtudjanak Magyarországról.
– Ebben az évben Kodály Zoltánt ünnepeljük itthon és külföldön. A Kodály-év miként jelenik meg az intézmény programjában?
– A magyar–szlovén együttműködés jegyében számos koncertet szervezünk, több magyar előadóművészt hívunk meg Ljubljanába. Nagy igény van a szlovéniai és magyar zenei általános iskolák és gimnáziumok együttműködésére, közös koncertekre. Örömmel támogatjuk a Bartók-évben sikeresnek bizonyult együttműködést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az itteni zeneakadémia között. A Bartók-évforduló alkalmából tavaly megrendezett koncerten Bartók művei mellett a zeneszerző hallgatók Bartók Béla zenéje által inspirált saját művekkel léptek a közönség elé, hatalmas sikerrel. Noha Szlovéniában van a gyerekek számára zenei foglalkozás, a Magyarországon népszerű Ringató és egyéb, a Kodály-módszeren alapuló zenei foglalkozások kevésbé ismertek. Tervünk, hogy ezeket a magyar zenei értékeket is bemutassuk a szlovéneknek.
– Idén milyen tervekkel készülnek még?
– Szlovén–magyar kiállítást tervezünk a hatvanas-nyolcvanas évek reklámplakátjaiból, illetve Várnai Gyulának egy itteni művésszel közös tárlata megrendezését. A sporton és természetjáráson kívül a dizájntermékekre is nyitott a szlovén lakosság, ezért várhatóan májusban tartunk egy izgalmas kerékpárosdizájn-vásárt. A visegrádi négyek magyar elnökségének idején pedig egy közös koncert, majd az elmúlt évek díjnyertes magyar filmjeiből megrendezett filmnapok várhatók.
– Az intézetbe ellátogató szlovénekben milyen kép alakult ki Magyarországról?
– Úgy tapasztaltam, hogy a helybeliek alig ismerik Magyarországot. Ha tudnak is valamit, annak valószínűleg a Monarchiához kapcsolódó emlékekhez van köze. Ezért már az elejétől arra törekedtem, hogy egy modern Magyarország-képet közvetítsünk az ittenieknek. Meg vagyok győződve arról, hogy bizonyos művészeti ágakban Magyarország kulturális nagyhatalom. Az a célunk, hogy ezeken a területeken minél szélesebb közönséget tudjunk elérni.