– Hogyan zajlik a Bartók-emlékév, amelyet 2016–2017-re hirdettek meg? Volt hatása a kulturális turizmusra?
– Az emlékévet nemcsak a művészvilág, hanem az egész magyar társadalom számára hirdettük meg. Idén szabadultak fel a szerzői jogok, így Magyarország kötelességének tekintette, hogy Bartók hírnevéhez méltó programsorozattal ünnepeljük születésének 135. évfordulóját. Ebben rangos művészeti és kulturális intézmények vettek rész, a Hagyományok Házától a Filmharmóniáig, és 1 milliárd 40 millió forintot adott az állam erre a célra. Ráadásul a Budapesti Tavaszi Fesztiválon vagy a CAFe Budapesten nagy Bartók-darabokat mutattunk be. A kulturális turizmusban érintett külföldi tömegek a minőséget keresik, és úgy tűnik, hogy sokkal többen foglalnak szállást abban az időszakban, amikor kulturális fesztiválokat szervezünk. A Bartók-év eseményeihez kapcsolódóan egy új világversenyt is alapított a Zeneakadémia, ezt jövő szeptemberben rendezik meg először, Bartók hegedűrepertoárjából.
– Ha már zeneszerzőkről beszélünk, a Kodály-módszer is végre felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Pedig ingatag volt a helyzet.
– Valóban, de sikerült. E mögött sokéves kultúrdiplomáciai munka áll. A döntés előtti héten a bizottságból olyan információk érkeztek, hogy a szavazáson kisebbségben leszünk, és nem fogadják el a javaslatot. Egy korábbi alkalommal ezért vissza is vontuk, elálltunk, taktikáztunk, hogy idén lehetőség szerint minden részt vevő ország támogatását elnyerjük. Munkánk beérett. Kodály 50 évvel ezelőtt empirikus módon bizonyította, hogy az éneklés, a zenepedagógiai tevékenység jó hatással van a tanulók teljesítményére. Azóta neurobiológusok is igazolták, hogy a zene segít az agy fejlődésében és sokféle személyes kompetencia kialakításában. Balog Zoltán miniszter úrral létrehoztuk a Mindennapos Éneklés Bizottságát, amely egy továbbképzési rendszerben frissülő módszertannal látná el az óvodapedagógusokat, tanítókat és zenetanárokat. Nem szigorú, osztályozós órákat kell elképzelni, hanem az idegrendszert és a fiziológiás tevékenységet stimuláló, pozitív eszközként kell használni a Kodály-módszert, aminek ő maga is szánta.
– Idén több pénz jutott a kulturális szférára, jövőre 66 milliárdos többletük lesz – ebben benne vannak a nagy budapesti infrastrukturális fejlesztések is. Mire volt és mire lesz ez elég?
– Nagy fegyvertény, hogy a kulturális költségvetés is gyarapodott, illetve a nagyberuházások révén külön fejezetbe sorolt lehetőségeink 10 milliárdos nagyságrenddel növekedtek. A polgári értékrendet valló Orbán-kormány időszaka egy kulturális konjunktúra időszaka. Hiszen a millenniumi építkezéseken kívül nem tudunk hasonló építkezésekről, beruházásokról és fejlesztésekről az utóbbi 120 évből. Befejeztük a Zeneakadémia és a Pesti Vigadó felújítását, renováltuk a szocialisták által bezárt Erkel Színházat, és folytatjuk a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó teljes felújításával. Következő nagy vállalkozásunk az Eiffel Bázis létrehozása a Kőbányai úton, és 2018-ra az Operaház Andrássy úti épületét is felújítjuk 23 milliárdból, csakúgy mint a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeum épületét 25 milliárd forintból. A Liget-projekt Európa-szerte egyedülálló vállalkozás, néhány év alatt a nemzetközi építészet sztárjaival terveztetünk jelentős kulturális épületeket: az Új Nemzeti Galériát a lebontandó, borzalmas Petőfi Csarnok helyére, a Magyar Zene Házát a Hungexpo-irodaházak helyére vagy a Néprajzi Múzeumot az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületére. Eközben 5 százalékkal növeljük a zöldfelületet is. A fővárosi fejlesztéseken kívül a vidék–Budapest egyensúlyért folytatjuk a kulturális decentralizáció programját is. A Modern városok program keretében a kormány sok településsel kötött szerződést, ezek között szerepel kulturális objektumok felújítása is. Mindennek a fedezetét a magyar gazdaság termelte ki. A debreceni Csokonai Színház 6,3 milliárd forintból, a kaposvári Csiky Gergely Színház csaknem 9 milliárdból újul meg.
– A MaNDA jogutódja a Magyar Nemzeti Filmalap lesz, de a tevékenysége nem szűnik meg teljesen. Mi lesz ezután?
– A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet megszűnik. Január elsejétől a feladatait utódszervezetek veszik át. A filmalap a filmintézet és a filmarchívum feladatait kapja meg, beleértve a korábban a Magyar Nemzeti Filmarchívum által őrzött filmekkel kapcsolatos digitalizálási feladatokat, valamint a Filmintézeti Szakkönyvtár és Médiatár tevékenységét is. Folytatódik és felgyorsul a megkezdett filmdigitalizációs program, és a magyar filmek számos hazai és külföldi fesztiválon jelennek majd meg. Az ózdi Filmtörténeti Élménypark oktatási és turisztikai lába erősödik a jövőben, köszönhetően annak, hogy önálló gazdasági társaság működteti majd a létesítményeket.
– Nemrég volt a Magyar Állandó Értekezlet és a Diaszpóra Tanács ülése. Milyen kulturális vonatkozásai vannak a határon túli magyarság támogatásának?
– Szeretnénk, ha az anyanyelv megtartása és a közösség erősítése a kulturális kormányzati politika leglátványosabb terepe lenne. Jelentős lépések történtek ez irányba, a kulturális ágazat határon túli programtámogatását 100 milliós nagyságrendben kell elképzelni, a fesztiváltámogatásokba a legjelentősebb határon túli fesztiválokat is beemeltük, a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain idén 340 millió forintnyi támogatást osztottunk ki határon túli közösségek programjaira. Folyamatosan növeljük a külhoni magyar közösségek támogatását. A kormány Kárpátalján a magyar nyelvű közoktatásban dolgozókat, illetve a kárpátaljai egészségügyben a magyar nyelven szolgáltatást biztosító egészségügyi dolgozókat fizetéskiegészítő támogatásban részesíti. Ugyanilyen fontos a kulturális identitás megőrzése, az anyanyelv szórványban is történő gondozása. A Bethlen Gábor Alap 10 milliárdos keretéből széles körben nyílik mód a kulturális önazonosság megerősítésére szánt programokra. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében pedig olyan rátermett, fiatal ösztöndíjasokat küldenek a diaszpóraközösségekbe, akik egy évig az ottani magyarok önazonosságának ápolásán munkálkodnak. Hiszünk abban, hogy a kultúra felemel és megtart, ennek szellemében készülünk az új esztendő feladataira, az Arany- és Kodály-évre is.