Hagyományosan 1872. március 5-re datálják a Néprajzi Múzeum születésének napját, amikor Xántus Jánost a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé nevezték ki, és ezzel a nemzeti múzeumon belül önállóvá vált a néprajzi gyűjtemény. Idén ennek 145. évfordulóját ünneplik, ennek örömére az intézmény munkatársai vasárnap igényes szakmai és közönségprogramokat kínálnak mindazoknak, akik betérnek a Kossuth téri épületbe. Az ingyenes látogatás lehetőségét már csak azért is érdemes megragadni, mert az intézménynek ez az utolsó éve ebben a műemlék palotában, már nagy erőkkel készítik elő a jövőre esedékes költözködést az új raktár-, illetve székhelyre. Vasárnap délután viszont bárki barangolhat ebben a gyönyörű palotában, aki csatlakozik az épülettörténeti sétához, amelyet Árva Judit vezet.
Az ünnepnap fő eseménye, amely már a majdani útra kelés gondolatát is előrevetíti, egy új kiállítás megnyitója lesz. 17 órakor Bocskor, csizma, paduka – kalandozás a lábbeli körül címmel nyílik meg ezen a helyszínen az utolsó időszaki tárlat, amely közel háromszáz lábbeli által szemlélteti e viselet kulturális és történeti változatosságát. A kiállítást Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Fülemile Ágnes, az MTA Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa nyitja meg, köszöntőt mond Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
Az intézmény a családokra is gondolt, így arra is, hogy érdekes kézműves foglalkozásokat, koncerteket, bábelőadásokat kínáljon a gyerekeknek addig is, amíg a felnőtt kísérőik esetleg részt vesznek az őket célzó magyar vagy idegen nyelvű tárlatvezetéseken, katalógus- vagy mesterségbemutatókon. A kézműves foglalkozások is a lábbeli-kiállításhoz kötődnek: a felnőttek és gyerekek filcpapucsot, kulcstartót, cipellős malomjátékot készíthetnek, valamint Balla Gemma nemezműves és Bárány Mara gyékényes, népi iparművész vezetésével az új időszaki kiállításban is megtalálható lábbelitípusok szemléltetésével egybekötött mesterségbemutatón vehetnek részt. A tárlatvezetések között jeltolmácsolt vezetés is lesz. A napot Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárja.
Egy-egy szakmai programról senki ne gondolja, hogy az csupán a lábjegyzeteket rendszerező, szorgos kutatók számára lehet izgalmas, mert éppen hogy igazi beavatást ígér a múzeumi háttérmunkába betekintést engedő Három expedíció, három gyűjtemény című program, amelyen az érdeklődők Teleki Sámuel, Torday Emil és a centenáriumi Teleki-expedíció kulisszatitkait ismerhetik meg.
A Néprajzi Múzeum két gyűjteménye kétnyelvű, gyönyörű képanyagot felvonultató tárgykatalógusát is ezen a nyílt napon mutatja be: az egyik Szarvas Zsuzsa Zsidó tárgyak című munkája, a másik Wilhelm Gábor Sámántárgyak című műve. A szerző, Szarvas Zsuzsa, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese és Vincze Kata Zsófia, az ELTE BTK Néprajzi Intézetének munkatársa ismerteti az intézmény különböző gyűjteményeiben fellelhető zsidó tárgyakat rendszerező kötetet.
Ez egyaránt számba veszi az ünnepi és hétköznapi, rituális és használati tárgyakat, valamint a XX. század elején a magyar nyelvterületről az intézménybe került, a vidéki zsidóság által használt tárgyakat, csakúgy mint a jeruzsálemi szuveníreket. Wilhelm Gáborral Mészáros Csaba, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének kutatója beszélget a Diószegi Vilmos teljes mongóliai sámántárgy-gyűjteményét feldolgozó és kontextualizáló katalógusáról. Diószegi Vilmos 1947-től 1963-ig a Néprajzi Múzeum Ázsia-gyűjteményének muzeológusa volt, gyűjteményének különlegessége, hogy elsősorban a sámánsírokban talált, a használatból kikerült, illetve titokban használt viseletdarabokat és eszközöket mentett meg a múzeum számára.
A Bátky Zsigmond-díjat a néprajzi, antropológiai muzeológia, illetve az anyagi kultúra vizsgálatának bármely területén nyújtott, kimagasló szakmai eredményért ítélik oda, és a vasárnapi ünnepi program részeként adják át. Erős vár a mi Istenünk… – Lendva-vidék és a szlovéniai magyarság szakrális öröksége egy kiállítás tükrében címmel Lendvai Kepe Zoltán, a Bátky Zsigmond-díj idei kitüntetettje, a szlovéniai magyar kisebbség avatott kutatója tart előadást, amelyben a szlovéniai magyarság vallási életét bemutató kiállítás létrejöttének körülményeit, fő rendezőelveit vázolja fel.
A részletes programot az intézmény honlapján, a Néprajz.hu oldalon olvashatják.