A Magyar Nemzeti Múzeum a nemzeti ünnep alkalmából tegnapi sajtótájékoztatóján először mutatta be újonnan szerzett értékes műtárgyait, egy korai Kossuth-dagerrotípiát és Oroszhegyi Józsa emlékpoharát. A poharat Endrődi Júlia, a forradalmár leszármazottja adományozta a Nemzeti Múzeumnak, a sajtó képviselői előtt aláírták a szerződést, Varga Benedek főigazgató pedig emlékeztetett, hogy a múzeumot Széchenyi adománya alapozta meg, és ez napjainkban is fontos. A két műtárgyat március 15-től április 2-ig lehet megtekinteni a Nemzeti Múzeumban.
Endrődi Júlia úgy véli, Oroszhegyi hazafiúi és tudományos munkásságát még nem ismerték el. Felidézte, hogy még mielőtt kinyomtatták volna a 12 pontot, a Pilvax kávéházban Oroszhegyi kézírással sokszorosította a fiatalok követeléseit, és ezek jelentek meg először a pesti utcákon. Oroszhegyi Józsa hadiorvos, újságíró, márciusi ifjú „rabfaragása”, a szép talpas pohár a múzeum ereklyegyűjteményébe került. Az 1848-as pesti forradalmi ifjak köréhez tartozó Oroszhegyi Józsa Oroszhegyi Szabó József néven született 1822-ben a székelyföldi Nagykolcson. A szabadságharc kezdetén a honvédorvosi karba jelentkezett, kiképzése után Görgey Artúr felvidéki hadseregéhez osztották be. A bukás után halálra ítélték, bujdosott, majd elfogták, és korábbi ítéletét várfogságra változtatták.
1856-ban közkegyelemmel szabadult, majd a Közel-Keleten teljesített szolgálatot, Iránba is eljutott. 1868-ban tért vissza Magyarországra, szélütés érte, majd Budán tengődött 1870-ben bekövetkezett haláláig.
A Kossuth Lajosról készült dagerrotípia azért fontos, mert hiteles és időben a szabadságharchoz közel, 1852-ben, fotográfiai eljárással készült. Kossuth arca szinte szemből látható, ezért a kiállítás neve is ez: Nézz Kossuth szemébe! A műtárgyat a múzeum javaslatára a Magyar Nemzeti Bank Értéktár program keretében vásárolták meg 2015-ben, amikor újra feltűnt, és a MNB itt helyezte el letétbe.