Eddig csak címre és szerzőre lehetett keresni az adatbázisban, mostantól részletesen, több mint 40 metaadatra (leíró adatok, amelyek alapján meg lehet találni a keresett objektumot) lehet, sőt leltári vagy regisztrációs számra is. Ez fontos része a kulturális hozzáférés és alapellátás gondolatának, amit kiegészít az internetes alapú digitális elérés is – mondta Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Szerinte az a feladatuk, hogy abban a korban, amelyikben a kultúra „termékké” vált, lexikonokat pedig kevesen forgatnak, maguknak kell kínálniuk értékes és érdekes tartalmakat. Példaként az új oldal virtuális kiállításait említette, ahol olyan tárgyakat láthatunk egymás mellett, amire a valóságban térbeli, jogi és formai okok miatt szinte sohasem volna lehetőség.
A digitalizálást 91 gyűjteményben 500 kulturális közfoglalkoztatottal végzik a MaNDA közvetítésével, ennek eredményeként már 357 ezer dokumentum áll rendelkezésre. Ezt egy fehérítési szándék is kíséri, hiszen a leltárba vett dokumentumok, tárgyak szerzői jogi helyzetét is tisztázzák. A MaNDA-t idén egy júniusi kormányhatározat megszüntette, de a digitalizálási munkát folytatják, a közfoglalkoztatottak sem veszítik el állásukat, arról pedig még egyeztetnek a Miniszterelnökséggel, hogy pontosan milyen feladatok kerülnek a Magyar Nemzeti Filmalaphoz az archívumon kívül.
A MaNDA adatbázisa gyűjti a digitalizált értékeket, rendszerezi, és – a szerzői jogi szabályokat betartva – hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára. A magyar vonatkozású szellemi és tárgyi kulturális örökséget elérhetik és kereshetik a határon túli magyar közösségek is, ráadásul megkönnyíti a kulturális javak tudományos kutatását, a közoktatásban minőségi digitális tartalmakat használhatnak fel a tanárok – mondta az államtitkár.
Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg negyven településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az Országos kulturális digitalizációs közfoglalkoztatási program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális és oktatási profilú intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer rekordot és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz – mondta Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója. Naponta 700-800 tárgyról készül új 3D t-modell; az új szkennerekkel 5 perc alatt elvégzik a régi technológia akár órákig is eltartó munkáját, vagy ugyanennyi, több száz oldalas könyvet digitalizálnak. Noha több mint kétmillió digitalizált anyaguk van, az adatbázisba helyezés bonyolultabb eljárás, mert szakembereknek kell ellenőrizniük a leíró adatokat. Most pedig a digitális köteles példány programján dolgoznak – fejezte be mondanivalóját Lovas.
A MaNDA tevékenysége során a begyűjtött metaadatokat és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model struktúrában tárolja. Ezzel a MaNDA adatbázisa – a kulturális örökségek digitalizálása terén – illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális jólét programba. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba való továbbítása.