– Törvényes rangra emeltük a kulturális alapellátást – mondta Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára (képünkön) a tegnapi sajtóreggelin, amelyen a múlt évet értékelte. Kulturális célokra 118 milliárd forintot irányoztak elő a 2017-es évre, amely összeg végül 136 milliárdra nőtt. Az államtitkár szerint több mutató emelkedéséhez is vezet, ha több kultúrához jutnak hozzá az emberek.
Noha a 2014-es kormányzati ciklus előtti időszak létszámának felével, 95 fővel dolgoznak, 2015-ben 45 előterjesztésük került a kormány elé, 2016-ban 74, tavaly pedig 88. Hoppál Péter a múlt év eredményeiről számolt be a tegnapi sajtóreggelin, ezek közül igen fontosnak tartotta azt, hogy 2017 elején 15 százalékos illetménypótlékot kaptak a kulturális szférában dolgozók, ezzel a hibernált kulturális béreket kimozdították a holtpontról.
Ez 20 200 közalkalmazottnak járt, és beépült az idei bázisba is, ezért lehet rá építkezni a későbbiekben.
A kulturális normatívából – amelyet a mindennapi kulturális élet megszervezésére használhatnak – majdnem 1800 település profitált, az 1,2 millió forintos összeg idén 1,8 millióra emelkedik. Egy 300 milliós forrásból pedig összesen 542 település kultúrháza pályázott sikeresen, hogy a belső infrastruktúrájukat fejlesszék – tehát vegyenek például vetítőgépet, ha arra van szükségük.
A kulturális infrastruktúrát folyamatosan bővítik, a Modern városok programban 29 ilyen tárgyú új kormánydöntés van. Ezek általában több évre ütemezett fejlesztések, amelyekre 360 milliárd forint jut, amiből 300 milliárd budapesti új intézmények létrehozására vagy a régiek felújítására, 60 milliárd pedig vidéki helyszínekre: például a szolnoki művésztelep renoválására, az állatkertek felújítására, köztük a nyíregyházi a maga hatmilliárdos tételével, de a veszprémi és a győri is ide tartozik. Összesen 54 kulturális ágazathoz tartozó nagyberuházás van folyamatban az egész országban.
Idén kezdődik az Árpád-ház program első üteme is Székesfehérváron. Kutatóközpontot, körsétálóutcát és múzeumfejlesztést is tartalmaz a 2023-ig ütemezett projekt, amelynek része lesz egy nagyszabású kiállítás is az első magyar uralkodócsaládról.
A közgyűjtemények látogatószáma meghaladta a tízmilliót, tehát lényegében elérte a válság előtti szintet.
A kedvezménykört is szélesítik idén: míg tavaly 14 helyszínre lehetett kedvezményes MÁV-jeggyel utazni osztálykirándulásra, idén ezt 34 helyszínre bővítik, zömében vidéki célpontokkal, köztük nemzeti emlékhelyekkel és a fővárosi székhelyű kulturális intézmények vidéki tagintézményeivel.
Tavaly alkották meg a közgyűjtemények digitalizálási stratégiáját is; a teljes állami, önkormányzati és állami fenntartású közgyűjtemények állományát – tehát a levéltári okirattól a mamutcsigolyáig – mindent digitalizálni terveznek, 2020-ig az állomány 50 százalékát szeretnék digitális formában is megőrizni. Távlati tervük, hogy az állományokat összekapcsolják és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék. Ehhez kapcsolódóan felújítják az Országos Széchényi Könyvtárat is, ráadásul az év végéig minden vidéki fiókkönyvtárat is fel szeretnének újítani.