A vezetői munkakörök továbbra is kizárólag nyílt pályáztatás útján lesznek betölthetőek, ugyanakkor a vezetői munkakörök pontos feltételei, az eljárás rendjének szabályai a törvényhozási szintről rendeleti szintre kerülhetnek le – számolt be az államtitkár az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény javasolt módosításáról.
Hozzáfűzte: a fenntartók visszajelzése alapján a vezetői munkakör betöltéséhez feltételként öt év előadó-művészeti szervezetben eltöltött szakmai tapasztalatot vagy három év vezetői tapasztalatot javasolnak, szemben az eddig előírt ötéves vezetői tapasztalattal.
A fenntartó önkormányzatoknak továbbra is lesz lehetősége a pályázatokat véleményező szakmai bizottságok javaslata ellenében kinevezni az előadó-művészeti szervezetek új vezetőit, a tervezett módosítás értelmében azonban ebben az esetben döntésüket indokolniuk kell a tárcavezető miniszternek – emelte ki Hoppál Péter.
Eredménytelen vezetői pályáztatás esetén a módosítás 60 napos újrakiírási határidőt javasol az eddigi 30 nap helyett, valamint indokolt esetben a szervezet a most előírt 12 hónap letelte után újabb egy évig nem veszti el kiemelt vagy nemzeti intézményi besorolását, vagyis nem esik el állami támogatástól, ha nem sikerül új vezetőt választania – mutatott rá az államtitkár.
Vasvári Csaba, a Színházművészeti Bizottság elnöke szerint alapos szakmai előkészítés előzte meg a javaslatokat, amelyek egyszerre szolgálják a pályázók, a fenntartók és a nyilvánosság érdekeit is. Megjegyezte azt is: a tervezett módosítások előírják a pályázók személyes meghallgatását is, ez eddig nem volt kötelező.
„Ennél liberálisabb szabályzást nehéz elképzelni” – fogalmazott a javaslatokkal kapcsolatban Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.
A Kulturális Államtitkárság több éves konzultáció után szintén javaslatot tett A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények pontosító jellegű módosítására – mondta el Hoppál Péter, aki kiemelte: a törvény preambulumában általánosságban szeretnék meghatározni a kulturális alapellátások körét.
A néphagyomány ápolásával kapcsolatos állami feladatok koordinálása a javaslatok értelmében a Hagyományok Háza feladata lehet, amely kilenc magyarországi és hét határon túli központot alakíthat ki a feladat ellátása érdekében – jelezte az államtitkár. Hozzátette: a módosítások között szerepel a megyei jogú városokban működő könyvtárak megyei hatókörű intézményként definiálása – ez a múzeumok esetében már korábban megtörtént -, valamint az utóbbi időszakban kiüresedett közművelődési tanácsokat a civil szervezeteket, kulturális intézményeket tömörítő kulturális kerekasztalok válthatják fel azokban a városokban, ahol erre igény mutatkozik.
A levéltárak működése terén javasolt módosítások értelmében a jövőben hitelesnek tekinthetik az elektronikusan archivált dokumentumokat. Emellett pontosítják a műteremlakások kijelölésének módját is – ismertette a tervezett változtatásokat Hoppál Péter.
Szita Károly kiemelte: a törvény jelenlegi állapotában elavult és hiányos volt, ugyanis eddig csupán a 15 ezres lélekszám alatti településeknek volt lehetősége az általuk fenntartott kulturális intézmények működésének szervezeti összehangolására, a jövőben azonban az egyes intézmények szakmai önállóságának megőrzése mellett élhetnek ezzel a megyei jogú városok is.
A változtatások elfogadása esetén a jövőben az illetékes miniszter véleményezheti a megyei jogú városokban működő kulturális intézmények működését, de a döntés joga az önkormányzatokra száll – hangsúlyozta.
Szita Károly arra kérte a tárcát, hogy készíttessenek egységes szoftvert a levéltári anyagok digitalizálásához, valamint nyújtsanak segítséget abban, hogy az önkormányzatok eleget tudjanak tenni az elmúlt években a múzeumokba került hatalmas mennyiségű műtárgy leltározása terén előírt szabályoknak a határidők kitolásával, vagy humánerőforrás átcsoportosításával.