Meghívásos pályázatán tizenkét helyi művészt kért fel Szentendre Önkormányzata, hogy közterületi objektumokkal idézzék meg a hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményeit. Az elkészült művek október 24-től november 4-ig lesznek megtekinthetők, nyolc munka közül hét a forradalomhoz kapcsolódó helyszínen valósult meg, és a szervezők művészettörténészek által vezetett sétákkal, iskolások számára rendhagyó történelemórákkal egészítik ki a látványt és a hanghatásokat.
Halld meg a hangom! címmel Vincze Ottó installációját ismerheti meg, aki elhalad a Ferenczy Múzeumi Centrum, az egykori Pajor-kúria előtt, itt ugyanis az épületre kihelyezett hangszórókból szüremlenek majd ki az ötvenes évek forradalmi tüzét idéző hangok: mind a hatalom, mind a forradalom résztvevőinek hangja, rádiószignál, távíró, morzejelek nyughatatlan morajával aláfestve. – Szerettem volna kerülni a közhelyes megoldásokat – fogalmazott az alkotó a tegnapi sajtóbejáráson éppen készülő munka előtt. – Nem a közismert beszédek közül válogattam, inkább az volt a szándékom, hogy többolvasatú hanginstallációval hozzuk vissza a kort. Ha a látogató az utcán elhalad, igen sokszínű hanghatásban lesz része – mondta Vincze Ottó.
Két könyvégetés is volt Szentendrén a forradalom napjaiban: október 28-án a Járási Könyvtárból hordták ki a marxista könyveket, amelyeket az udvaron égettek el. Zámbó István Nyárson égetett könyvek című szobra ezt a napot idézi, vasnyársa húzott köteteket ábrázol, amelyek vasból kivágott lángok fölött forognak.
Egy kisebb, helyiekből álló csoport már korábban kihordta Marx, Engels, Sztálin és Rákosi könyveit a város Fő terére, valamint a marxista–leninista brosúrákat, majd az összegyűlt könyvhalmazt a téren meggyújtották. Ennek az eseménynek állít ötletesen emléket Nagy Barbara videoinstallációja: a néhány perces felvételen a művész maga hasítja szét baltával – akár a tűzifát – a marxizmus–leninizmus vörösbe kötött klasszikusait, miközben ezekből a művekből hallatszanak részletek. A munka a könyvesbolt kirakatában, a kövér vörös csillaggal szemközt tekinthető meg.
Az egykor legyőzhetetlennek vélt önkényuralmi szimbólum romlását szemléltető, 3,5×3,5 méteres, ironikusan sikátorba szorult, lufiszerűen felfújt textilcsillag Tóth Eszter munkája. A pályázat ötletadója, Gyürk Dorottya kultúráért felelős alpolgármester a sajtóbejáráson elárulta: nem volt könnyű megtalálni a vörös csillag helyét, hiszen a téren élőkben és az itt dolgozókban heves ellenérzést váltott ki.
A kommunista bürokráciát és a forradalom emberi sorsokat megpecsételő mivoltát egyszerre mutatja Csató Máté Pecsét című, 2x2x2 méteresre felnagyított köztéri objektuma, a KONYEC nyomatú pecsét a Városháza – egykori tanács – épületétől kőhajításnyira. Ez az egyik leglátványosabb eleme a tárlatnak.
Egyszerre végpontja és kiindulópontja a forradalmat idéző városi sétáknak a Forgács Társaság Együtt a Szabadságért című munkája, amely a földbe szúrt zászlókkal a tüntető tömeget jelképezi.
A látványos szentendrei street art-sorozat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósult meg.