Az elsősorban a Csallóközben játszódó regény (mely tájegység valósággal mitikussá növekszik a történet előrehaladtával) 1938-ban kezdődik, és a negyvenes évek végén, a megcsonkított Magyarország egyházi iskoláinak államosításával ér véget. Így aztán szóba kerül benne mindaz a rettenetes szenvedés, amely ez ebben az időszakban élő emberek osztályrésze volt, a háborútól kezdve az el-, majd visszacsatoláson keresztül a kommunizmus brutális terjedéséig. Mindenkinek nehéz volt ez az időszak, de a határon túli magyarságnak még egy fokkal nehezebb, mert folyton meg kellett küzdeniük a nemzetiségi problémákkal, a gyűlölködő nacionalizmussal, a visszacsatolás időszakának törékeny örömére következő, második (mert az első volt a Trianon utáni) bosszúhadjárattal, a kényszerkitelepítéssel, plusz minden egyébbel, amiben a magyarországi lakosságnak is része volt.
Jezsó Ákos mesteri mesélő, az első néhány oldal után belendül a történet, és a szerelmi szál kivételével (amit kissé sematikusnak és néha szinte közhelyesnek érzek, ami a leírás technikáit illeti) olyan izgalmas regényt kap az olvasó, hogy nem bírja letenni. (Amikor például a 112. oldalon szerzői szándék szerint lelövik az egyik legszimpatikusabb szereplőt, akinek a megmenekülésében a klasszikus elbeszélői szabályok ismeretének alapján szinte biztos lehetett az olvasó, nos, akkor lehet tudni, hogy nem akármilyen kötettel van dolgunk. Kicsit olyan, mint Michel Houellebecq A térkép és a táj című kötete, ahol a könyv első felében szó nélkül kivégzik a könyv egyik szereplőjét, a csöppet sem szimpatikusan megrajzolt Michel Houellebecqet.)
A mondatok jók, az elbeszélői technika is üdítően friss (a szerző nagyon gyakran él az „ezzel egy időben” módszerével, ami különös és kellemes távlatot ad az olvasásnak), a történelmi tényeket pedig olyan simán és finoman írja bele az izgalmas történetbe, hogy sohasem lesz sok – valahogy így kellene, vagy így is lehetne oktatni a történelmet, a személyes és emberközeli példákon keresztül. (Amit viszont nagyon hiányolok a könyvből, az egy rendes szerkesztőnek és/vagy korrektornak a munkája: rengeteg bosszantó apróság maradt benne, ami megtöri az olvasás lendületét, és rontja az élményt.)
Az egész kötetnek pedig külön „bájt” és pluszt ad az, hogy a határon túli magyarok szemével láttatja az eseményeket: ez a nézőpont viszonylag ritkán jelenik meg az irodalomban a történeti fikciónak ebben a világában – határon túli magyarként tökéletesen bele tudtam élni magam minden olyan helyzetbe, amelyik szerepel a könyvben. A történelmi eseményeknek így olyan dimenziói lettek, amelyeket másként egyszerűen képtelenség volna megismerni. Különösen hasznos abból a szempontból, hogy pontos képet lehet kapni a Csehszlovákiához csatolt, majd visszakapott, majd megint elvett, főként csallóközi magyar testvéreink sorsának alakulásáról, rettenetes dilemmáiról és az élet normális menetét minden alkalommal nemcsak megzavaró, hanem teljességgel feldúló történelem szőrös mancsának látható nyomairól.
A könyv főhősei, Kálmán és Rózsika, annyiszor kezdik újra az életüket (és mindig tisztességesen meg is csinálják a dolgukat, hogy aztán újra mindent elveszítsenek és kezdjék elölről – zúgolódás nélkül, de egyre reményvesztettebben), hogy az ember beleszédül, és nyomban Cseh Tamás Születtem Magyarországon című dalának beszélője jut az eszébe, aki ugyancsak elképesztően sok dolgot bírt ki és csinált végig.
Megrázó, szép és nehéz könyvet írt Jezsó Ákos, igazi történelmi nagyregényt, amelynek olvasói – nagyon ritka élmény ez! – úgy tudhatnak meg mindent a kisebbségi sors és a történelem kérlelhetetlen tényeiről, hogy közben végig szórakoznak, bár nem ez a legjobb szó (még akkor sem, ha van humor és irónia is a szövegben): talán inkább az, hogy végig megrendülnek, végig döbbent és izgatott csöndben lapoznak tovább, hogy lássák, mi lesz a történelem viharába (?), darálójába (?) vetett, és onnan mindenáron kimászni akaró és emberi erejüknél fogva kimászni képes főhősökkel.
A kötetet ma este 18 órakor mutatják be a Magyar Napló Könyvesboltban (1085 Budapest, József körút 70., Józsefvárosi Galéria). A szerzővel Bíró Máté szerkesztő beszélget.
Jezsó Ákos: Megyek túlra. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2017