Többrétegű rejtélyt ígér Pacskovszky József hetedik nagyjátékfilmje, amely a Magyar Nemzeti Filmalap által indítványozott műfaji filmtrendre épülve a thriller sajátosságait követi majd, vegyítve a lélektani dráma elemeivel. A történet központi figurája egy magánéleti válságba jutott nyomozó, akit személyes bosszú is vezet a gyilkos megtalálásához. A detektívet László Zsolt testesíti meg a bevallása szerinti eddigi legnagyobb moziszerepében. Az utóbbi évek hazai thrillertermése után – Hurok, A martfűi rém, Víkend – most Pacskovszky is feszültséggel teli produkcióra vállalkozott, mint azt korábban elmondta lapunknak, Alfred Hitchcock és a skandináv filmek világa ihletadója volt, ám hangsúlyozottan magyar filmet kerekít a történetből, elsősorban az itthoni nézők kedvére valót.
Az én XX. századom, a Simon mágus rendezője, Enyedi Ildikó több mint tíz év után állt neki újabb egész estés filmjének. A Testről és lélekről egy álomban szövődő kapcsolat története, világpremierje pedig a 67. Berlinale versenyprogramjában lesz február elején. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el eddig. Enyedi ezúttal civil főszereplőt választott Morcsányi Géza dramaturg, a kortárs hazai irodalmi élet meghatározó alakja személyében, partnere Borbély Alexandra, a Katona József Színház fiatal színésznője lesz.
Modern hazai westernhősként is emlegetik a kilencvenes évek hazai bankrablóját, Ambrus Attilát, akinek történetét a Kontroll rendezője készül filmre vinni régóta. Múlt nyáron a filmalap 1,1 milliárd forintos támogatásával készült el a fikciós szálakkal kiszínezett mozi. A forgatásra Amerikából hazatért Antal Nimród több helyen nyomatékosította: nem szeretne hőst csinálni a bankrabló személyből, inkább annak élettörténete izgatta, hogy honnan jött, miért vált bűnözővé?
Kimondatlan családi tragédiák rejtekébe és a háború generációkat megfertőző sötétjébe vezet az Aurora Borealis – Északi fény, Mészáros Márta alkotása Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével. Az identitásválságból fakadó helyzetek filmdrámáját tavasszal láthatja a közönség.
Az utóbbi idők legnagyobb költségvetésű történelmi kalandfilmje a Kincsem. Herendi Gábor munkája a Filmalap 2,2 milliárd forintos támogatását élvezi, a grandiózus látványvilágú kosztümös film egyes jeleneteiben több száz statisztával dolgozott a rendező, a bemutató a tervek szerint március 16-án lesz.
Az 1870-es években játszódó mozi főszereplője Blaskovich Ernő (Nagy Ervin), a negyvenes évei végén járó magyar nemes, akinek édesapja a 1848–49-es magyar szabadságharcot követő megtorlás áldozata lett. Blaskovich gyermekként nézte végig apja meggyilkolását, nem tudta megbocsátani Otto von Oettingennek (Gáspár Tibor) és a császárnak, hogy elvette apja életét, vagyonát és becsületét.
Ritkaságszámba menő műfajjal, film noirral is gazdagodik a magyar film idén: a Budapest Noir a kortárs Kondor Vilmos azonos című regényére épül, a harmincas évek Budapestjére kalandozik, központi helyszíne a Centrál Kávéház, főszereplője, Gordon Vilmos (Kolovratnik Krisztián) bűnügyi újságíró. A filmet az Amerikában élő Gárdos Éva jegyzi, megfogalmazása szerint első olvasásra érezte a regény filmszerűségét. „Történetében a harmincas évek magyar fővárosának valódi karaktere rajzolódik ki: a korrupció, a hazugság, a bujkálás és a gyilkosság városa volt akkoriban Budapest”.