Az előadásba szinte teljesen bevonják a gyermekeket és a szülőket is, hiszen közvetlen közelségükben adják elő a darabot, úgy, mint egy közös játékot.
A veszprémiek ezzel nagyon jól rájátszanak a három év alattiak tárgyak iránti kíváncsiságára, de a darab által teremtett különös hangulattal, a mozgalmasságukkal és az együtt énekelhető halandzsadalaikkal is különös élménnyé válik a műsor. A darab 2011-ben a csehországi Materinka fesztiválon elnyerte a Legjobb zene, legfantáziadúsabb előadás, valamint legjobb kommunikáció a közönséggel nevű díjat, 2012-ben pedig a betétdalokért Michel Indali-díjjal jutalmazták Kiss Erzsit a Kolibri fesztiválon.
A kínai turnén a társulat három kisműhely-foglalkozást is tart a legkisebbeknek. – Az egész darab gömbök és kockák történetéről szól, arról, hogyan barátkozhatnak, és milyen fontos lépéseket kell tenniük azért, hogy együtt lehessenek – meséli Székely Andrea, a veszprémi Kabóca Bábszínház igazgatója. – Ez egy nagyon szép, szimbolikus történet, amelynek szerves része Kiss Erzsi csodálatos zenéje. A műhelyfoglalkozás ugyanebből a gondolatból született: a kisgyermekek vizuálisan, síkban és térben, valamint hangasszociációk segítségével is felfedezik a kockák és gömbök közötti különbséget.
A Veszprém megyei Príma-díjas társulat elnyerte a 2017-es gyermek- és ifjúsági színházi szemle különdíját is a Kodzsugukila, a boszorkány című zenés darabért. – Egyszerre 15-20 előadást tartunk repertoáron az egyre szélesedő közönségünk számára. Ma már rendszeresen tartunk bábelőadásokat az 1-3 éves korosztálynak, de néhány évente nagyoknak, középiskolásoknak is rendezünk. Most épp egy osztálytermi színházi előadásra készülünk, Arany János Fülemiléjét dolgozzuk fel bábszínházi formában – számol be Székely Andrea.
A veszprémi Kabócát, az ország egyik legszínvonalasabb bábszínházát egy leleményes amatőrcsoport alapította évtizedekkel ezelőtt. A 2001 óta hivatásos – ma már kiemelt állami támogatású –, húsz állandó tagot foglalkoztató veszprémi társulat rendszeresen fellép a budapesti Erzsébet Ligeti Színház, a Művészetek Palotája, a Klebelsberg Kultúrkúria, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kultkikötő nevű intézményekben is.
Repertoárjukba ma már olyan kísérleti előadások is beleférnek, mint a Balaton legendáját feldolgozó – vietnami vízi színház által inspirált – szabadtéri Helka, a Balaton tündére. Az idén már 24. alkalommal megrendezett, a Magyar Fesztivál Szövetség által minősített Kabóciádé Családi Fesztivál pedig évről évre megtölti családokkal a rendezvény festői környezetéül is szolgáló Veszprém-völgyet.
A bábszínház műfaja a vásártérről a XX. századra szorult végleg színházi keretek közé, ekkortól vált a köztudatban elsősorban gyermekeknek szóló műfajjá. Legfőbb értéke ma a gyermek-szülő kapcsolatot erősítő közös felfedezésen, élményen túl a dalok, játékok, színek általi legkorábbi érzelmiintelligencia-fejlesztés és a közönségnevelés, hiszen a kicsik számára ezek az első találkozások a színház műfajával.
A bábszínházi kultúra ma már Magyarországon is egyre nyitottabb az innovációra, a más művészeti ágakkal közös produkciók létrehozására, s ez – a Kabócáéhoz hasonló sikerek jótékony figyelemfelkeltésével karöltve – a közeljövőben talán szélesíti a rendkívül magas színvonalú magyar produkciók bemutatkozási lehetőségeinek és közönségének körét.