2017. október 21., szombat, Orsolya napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/kiallitas-a-hopp-ferenc-azsiai-muveszeti-muzeumban-2245345/

Kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban

MTI
A két világháború közötti időszak ellentmondásos magyarországi Kelet-képét és a kínai metropolisz korabeli világát vizsgálja a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum „Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között” címmel péntektől látható kiállítása.

A tárlat egyrészt bepillantást enged a Sanghajban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok hagyatéka révén a kínai nagyváros életébe, másfelől bemutatja a korabeli magyar film, képzőművészet, divat, irodalom, táncművészet, sőt szórakoztatóipar Kína-képét – mondták el a kiállítás csütörtöki sajtóvezetésén Fajcsák Györgyi és Kelényi Béla kurátorok.

A cím utal a korabeli Horthy Miklós (ma Móricz Zsigmond) körtéren 1937-ben „csodás keleti pompával” megnyílt Sanghay mulatóra, melynek art déco berendezését neves iparművészek tervezték. A keleti egzotikum nemcsak az éjszakai életben, hanem a mindennapokban is népszerű volt a két világháború közötti Magyarországon, ezt jelzi a kiállításban a Bárdi parfüméria Kharma kölnije és Tsoui parfümje, a Tintenkuli toll kínai tartófigurája vagy a Ferenciek terén állt Deisinger gyarmatárubolt reklámjai is.

A Keletről alkotott képet 1923-as megnyitása óta a Hopp Ferenc Múzeum is alakította, még a mozin keresztül is. Szeleczky Zita Sziámi macska és Karády Katalin Machita című, 1943-44-es, keleti témájú filmjeinek díszleteit ugyanis nagyrészt a múzeum műtárgyaiból állították össze, így a falon futó filmek között feltűnnek azok a tárgyak is, melyek között a két színésznő forgatott.

Sok magyar a valóságban is eljutott az akkoriban fénykorát élő Sanghajba, az oroszországi hadifogság után odakeveredett Hudec László például a város főépítészeként ikonikus épületeivel máig meghatározó befolyást gyakorolt a kínai metropolisz településképére. Híres Park Hoteljét a fiatal látogatók akár fel is építhetik a kiállításban, amely a Sanghajban élt Komor műkereskedő család art déco bútorait és lakásenteriőrjét is bemutatja.

Mára szinte feledésbe merült Dessewfy Flóra táncosnő neve, aki sanghaji turnéjáról számos tárggyal, köztük a kor modern kínai divatját tükröző fellépőruhákkal tért haza; a tárlat ezek mellett párhuzamosan felvonultatja a 19. század végi női viseleteket is. Román György képzőművész-boxoló-kereskedő sikertelenül próbálkozott csokoládégyártással Sanghajban, élményeit azonban feldolgozta Ázsiai kikötő című regényében, Kínában összegyűjtött képeslapgyűjteményének darabjait pedig a látogató is megcsodálhatja.

Nem volt mentes a keleti hatásoktól a korszak magyar képzőművészete sem: Vaszary János és Csók István számára a Kelet a nyugalmat és a belenyugvást jelentette a Nyugat aktivitásával szemben, míg az akkoriban népszerű Helbing Ferenc festményein elsősorban az erotikus vonatkozásokat ragadta meg.

A 2018. április 8-ig látogatható kiállításhoz számos kísérőrendezvény kapcsolódik. Szeptember 30-án például Hudec-emléknapot tart a múzeum, október 7-én a Design Héthez csatlakozva ékszerkészítő workshopot hirdetnek, de filmklub is szerepel majd a programok között, melyekről a http://hoppmuseum.hu honlapon találhatók részletes információk.

Hirdetés

Kiemelt

Rák a szemben

A fertőző betegségek terén a legnagyobb változás a kullancsok és rovarok (például szúnyogok) által hordozott betegségek elterjedésében várható.

Poszt-trauma

Büszkeség

Ha valamire, erre tényleg büszke lehet az ember!

Verhovstadt Orbánra lőtt, de magát találta el

Úgy tűnik, Guynak ez most sem jött össze. 

Vitray is beleállt

A Kádár-rendszer hangadója nyilasozott.

Visszatért a Népszabadság

Az egykori szerzők írtak bele.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!