Hatvanhatmilliárd forintos többlettel számolhat a 2017-es évi törvénytervezetnél a kulturális ágazat – mondta hétfői sajtó-háttérbeszélgetésén Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.
A politikus a jelentősebb infrastrukturális fejlesztések között említette a Budai Vigadó rekonstrukcióját, illetve azt, hogy az Eiffel-bázis – vagyis a Magyar Állami Operaház műhely- és raktárbázisa – jövőre befejeződhet. „A legnagyobb, a Liget Budapest beruházás a jövő évi tervezetében 51,5 milliárd forinttal szerepel, aminek nagy része az állat- és növénykert és a Hermina-mélygarázsban érhető tetten.
Az említett növekményért ezek a rangos építkezések felelősek. Örömmel látjuk, hogy a korábbi útkeresések után a Néprajzi Múzeum is megtalálta méltó köntösét: különleges terv érkezett be az épületre.
Emellett a jövő évi tervezetben az Iparművészeti Múzeum is szerepel 10,1 milliárd forintos támogatással, de benne van az operaház és a mellette lévő műhelyház felújítása is. Feladatkijelölő, iránymutató kormányhatározat van már erről a fejlesztésről, de pontos ütemterv egyelőre nincs” – tájékoztatott a politikus.
Hoppál Péter elmondta, hogy a kulturális alapellátás – a kultúra felemel központi üzenettel – megvalósítási szakaszba került: létrejöttek olyan szervezetek, amelyek megalkották az alapellátás elméleti fundamentumát. „A programba becsatoltuk az MTA, az MMA, valamint a gazdaság szereplőit is azzal a céllal, hogy az egyén kultúrához juttatásán túl hozzá tudjunk járulni a gazdaság élénkítéséhez. Hiszen ahol van fesztiválélet, ott felépülhet egy tágabb értelemben vett kulturális ipar.
A KSH és a Magyar Turizmus Zrt. adatai is azt mutatják, hogy a kulturális fesztiválok és aktivitások környezetében markánsan megnövekszik az egyéb szolgáltatások igénybe vétele, így a vállalkozásokat is ösztönzi a kultúra fejlesztése. A magam részéről egyik legnagyobb kultúrpolitikai eredményünkként azt könyvelem el, hogy ennek a szemléletnek máris komoly támogatottsága van a kormányban.”
A vidék kulturális erősítése tekintetében az államtitkár a Modern városok programot említette. A megyei jogú városok polgármesterei és a miniszterelnök által kötött kormány–város-megállapodások szerint a megyeszékhelyeken egyre gyarapodik a kulturális fejlesztések száma: Debrecen, Kaposvár, Szolnok, Békéscsaba, Székesfehérvár, Veszprém és Pécs életében jelentős kulturális fejlesztések is szerepelnek. Mint mondta, a 19 megyeszékhely csaknem felében már nem uniós, hanem magyar nemzeti források által kezdődtek komoly infrastruktúra-fejlesztési folyamatok.
A helyi kis, hétköznapi kincsünk megtartásáért, népszerűsítéséért és a közösség fejlesztéséért létrehozott programok között említette például a Teátrumi Társaság Pajtaszínház projektjét, amelyben több mint hetven település vállalta, hogy fél év alatt valamelyik megyei, nemzeti besorolású színházzal, féléves programmal színházi produkciót hív életre.
„A minőségi kulturális fesztiválok vonatkozásában elmozdultunk a holtpontról: 2017-ben kétszeresére bővülő állami forrásállomány fogja segíteni a fesztiválokat, a 250 milliós támogatású vidéki fesztiválsor jövőre 500 millióval bővülhet. Emellett kiegészül egy meghívásos NKA-csomaggal, 200 millió forinttal, valamint a miniszteri keretből is részesülnek a fesztiválok” – tájékoztatott Hoppál Péter, aki történelmi lépésnek nevezte, hogy összességében a Bartók Plusz állami 300 milliójával s a 250 milliós új kerettel, illetve a meghívásos 200 millió forinttal 750 millió forintos minimumtöbblet érkezett a fesztiválokra.