Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy a kiállítás egy aktuális, megrázó témát dolgoz fel, ezúttal a művészettörténet keretéből kilépve, a mai véres összecsapásokat, üldöztetéseket, diszkriminációt és az ezzel járó humanitárius katasztrófát jeleníti meg fotókkal, videókkal, személyes történetekkel, használati és kegytárgyakkal.
Mivel a nyugati kultúra keresztény gyökerei a Közel-Kelethez kötődnek, elhalásuk alapjaiban rengetné meg civilizációnkat, ezért fontosnak tartja, hogy a kiállítás által tudományos alapokra helyezve, történetileg és szakmailag alátámasztva hívják fel a figyelmet az Iszlám Állam által a térségben elkövetett pusztításra, rámutassanak a helyzet tarthatatlanságára és felvázolják a következményeket. Mint mondta, a kiállításon szereplő fotók, videók, történetek mindegyike egy-egy vádirat.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyitóbeszédében rávilágított, hogy a kiállítás témájául szolgáló események a jelenben játszódnak, és a mi felelősségünk is, hogy teszünk-e ellenük valamit. A kiállítás egy felkiáltójel, mert bár Európában vagy Észak-Amerikában természetes a vallásszabadság, máshol fizikai atrocitás, rablás, nemi erőszak, rabszolgasors járhat a vallásgyakorlásért.
Felhívta a figyelmet, hogy egyre több olyan kezdeményezés történik világszerte, amely a probléma hangsúlyozása mellett a helybeli segítségnyújtást tekinti céljának, a kórházak, lakóépületek, iskolák, templomok újjáépítését. Európának erre kell fordítania az erőforrásait, mert ez a működőképes, hosszú távú megoldás és a migrációs krízis kiváltó okainak orvoslása. Reményét fejezte ki, hogy a kétnyelvű, provokatív, tabudöntögető kiállítás, amely kendőzetlenül mutatja be a valóságot, sokak szemét felnyitja majd.
A kiállítás október 31-ig látogatható.