Két Róma című esszéjében Lengyel Balázs felidézi a két alkalmat, amikor az örök városba látogatott, miközben Nemes-Nagy Ágnessel a húszas éveikben kezdődött szerelmük története bontakozik ki soraiból. Pár évvel a háború után Lengyel Balázs, Nemes Nagy, Pilinszky, Weöres, Ferenczy és még jó páran lehetőséget kaptak arra, hogy – mint később kiderült – a vasfüggöny legördülése előtti utolsó hónapokat az örök városban töltsék.
Az író újabb látogatása évtizedekkel későbbre esett, akkor már második feleségével, Kerek Veronikával és fiával – egyben Nemes Nagy Ágnes hagyatékának kezelőjével – utazott oda.
Az író, aki az Újhold szerkesztője is volt, közös életük csúcspontjaként emlékezik vissza Rómára mint a mindent vágyó, ígérő ifjúság kiemelkedő állomására. „Tudtam, hogy Rómába nem szabad többé visszamennem – írja később –, hiszen egykor Nemes Nagy Ágnessel voltam ott. […] S ami ott velem történt, villámerejű volt. [… ] Olyan tetőpont élmény, amelyet visszanézve boldogságnak tekinthet az ember” – fogalmaz emlékezésében. Közös életük 14 évig tartott, szellemi kapcsolatuk azonban soha nem szakadt meg.
Kettejük találkozását és még két huszadik századi költő-író pár kapcsolatát idézi meg január 10-én a Várkert Irodalom idei első rendezvénye: Szabó Magdáét és Szobotka Tiborét, Polcz Alaine-ét és Mészöly Miklósét.
A párok jól ismerték egymást, közel is éltek egymáshoz, barátságok kapcsolták össze őket, és külön érdekesség, hogy így vagy úgy, de egyiküknek sem született gyermeke a legendássá vált szerelemből.
– Az irodalmi szerelmek nagy érdeklődést kiváltó hívószó – állapítja meg Juhász Anna, az est háziasszonya, majd érdeklődésünkre elmondja, több aspektusból szemlélhető, izgalmas felolvasószínházzal kiegészített estének néz elébe a látogató. – A Szabó Magda-centenárium után alig néhány héttel jócskán foglalkoztam Szobotka Tibor és Magda kapcsolatával.
Élethosszig, 35 évig tartó szerelem az övéké, és noha Magdának egyszer majdnem született gyermeke, mindketten szólnak a tudatosan vállalt gyermektelenségről is. Szabó Magda a Nyusziék című naplójában arról beszél, hogy az ötvenes évek zord világába nem szívesen szült volna gyermeket, míg Szobotka egy helyütt arról vall, szerelmük lángolása oly nagy, hogy nem tud elképzelni egy kis jövevényt életükbe – mondta Juhász Anna.
A Nyusziék a centenáriumra publikált napló, közönséges, vonalas iskolai füzetbe feljegyzett írások gyűjteménye, ezeket Szabó Magda annak idején maga és férje számára jegyezte fel, bennük az írónő eddig kevéssé ismert szenvedélyes világa bontakozik ki, és mind ez idáig kiadatlan volt.
Polcz Alaine és Mészöly Miklós ötvenkét évig élt együtt viharos szerelemben, de elválaszthatatlan összetartozásban. A Várkertben Singer Magdolna, az utolsó Polcz Alaine-interjú készítője emlékezik meg az írónő kapcsolatáról, az est vendége lesz még Buda Attila irodalomtörténész is.
A szervezők Radnay Csilla színművésznőt hívták meg a felolvasószínházba. Személyében olyan alkatú művészt találtak, aki egyszerre tud lágy és kemény lenni; finom, nőies, mégis határozott jellem, különleges fiatal tehetség. Partnere László Zsolt lesz.