– A Kárpát-medencét járva újra és újra bizonyosságot nyerek arról, hogy hihetetlenül markáns a magyar kultúra – mondta lapunknak Kaiser Ottó fotóművész. – Amikor Budapesten kimondjuk, például itt a budai Várban, hogy magyar kultúra, akkor nem nagyon tudjuk, miről is beszélünk. De amikor elmegyünk bármelyik irányba nyolcszáz vagy ezer kilométer távolságba, és ott is találunk emlékeket, akkor megértjük az erejét. Én ennek a kutatásnak, megszállottja lettem. Elsőként a költőkkel, alkotók portréival indult, akiket fotografáltam. Olyan nagyságokat, mint Sütő András, Kányádi Sándor, akiknek a hatásától nem lehet megszabadulni.”
Budavár önkormányzata a városháza aulájában adott teret a Kárpát-medence feketén-fehéren című tárlatnak, amely a művész megfogalmazásában afféle kísérlet, előkészület a Trianon-évfordulóra készülő grandiózus kiállításra.
Nagy Gábor Tamás, a Várnegyed polgármestere köszöntőbeszédében arról beszélt, a magyar kultúra napján el kell gondolkoznunk, mi lehet az a mondat, ami a teljes magyarságot összeköti.
„Minden bizonnyal a Himnusz első sorai azok: »Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel«. Az ember életében két út van: a rossz döntések, a széthúzás indulatok útja, amelyet átok kísér és a jó cselekedetek, amelyeket Isten áldása övez. A bőség tekintetében nem öncélú vidámságra gondolunk, hiszen az ember materiális jólétét a lelki, szellemi jóléte előzi meg. Fontos, hogy legyen kellő erőnk nemzeti létünk megőrzéséhez.
A most kiállított képek az életben maradásunkról, a kultúránk megtartásáról szólnak. Arról változatos, mégis egységes világról, amit a magunkénak, a magyar kultúrának vallunk.”
A kiállítást Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész nyitotta meg, méltatva azt az állhatatos, kitartó és tudatos munkát, amellyel Kaiser Ottó tíz éve megszállottan igyekszik a magyarság értékeit fellelni, írásaival képeivel megörökíteni.
Lapunknak Kaiser Ottó úgy fogalmazott, jelen tárlat a tíz év termésének egy kisebb válogatása, a bővebb százötven-kétszáz képet foglal majd magába, és mintegy két év múlva láthatja a közönség. „A kiállításban a Kárpát-medencét mint egységet nézem, hiszen a királyi Magyarország területén kerestük a magyar emlékeket, jártunk például Lengyelország több olyan falvában is, ahol még volt magyar kötődés. Nemcsak az épített és tárgyi emlékek, civil portrék, de a határon túli írók, költők, festők színészek portréi, valamint a népművészet kap szerepet a trianoni kiállításon.
Nagyon nagy anyagról lévén szó nem mertem vállalni, hogy egyszerre kiválasztok százötven képet, mert attól féltem, hogy nem lesznek egymással jóban ezek a képek a falon. Így aztán most tesztelem, hogy a közönség mit szól ehhez a merítéshez, és magam is figyelem folyamatosan, hogyan mutatnak, mennyire élnek a képek együtt. Azért is választottam a fekete-fehér munkákat, hogy egy kicsit egyenlőséget húzzak az elmúlt tízéves kutatásomban. Mégis próbáltam meghagyni egy kis monokróm színvilágot néhány helyen.”
A tárlatot február 22-ig lehet megtekinteni az első kerületi városháza aulájában.