2017. június 26., hétfő, János, Pál napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/kelet-europai-valosag-1626796/

Kelet-európai valóság

Megjelent Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvének bővített kiadása
Újból megjelent Zelei Miklós A kettézárt falu című dokumentumregénye, amelynek történetét képzelet nem szülhette volna, csak a kelet-európai válság és valóság. A harmadik, bővített változatot a Kortárs Kiadó gondozta. A szerzővel arról beszélgettünk, hogyan látja Kisszelmenc és Nagyszelmenc helyzetét, amely a kelet-európai önkény nyomorúságainak és emberi drámáinak abszurd színterévé vált.

– Mikor hallott először Kis- és Nagyszelmencről?
– Egy pozsonyi ismerősöm mesélt róla, egy barátommal hitetlenkedve mentünk el a faluba 1994. szeptember 3-án. Aznap délután a nagyszelmenci – tehát a szlovákiai – sorompó innenső oldalán álltunk és átnéztünk a volt Csehszlovákiából a volt Szovjetunióba. Egyik ország sem létezett már, mégis olyan volt, mintha még létezne: itt rekedt a hatvanas évek hangulata. A túloldalon, a besúgó néni házából a rádió moszkvai zenét sercegett. Az időtlenséget, változatlanságot és a pokoli semmit éreztük. Aznap délután már el is kezdtem a gyűjtést.

– Meg mertek szólalni az emberek? A hallgatás tovább tartott azon a vidéken.
– Nagyon szerencsés pillanatban érkeztünk, mert akkor már meg mertek szólalni, és még nem unták. Én voltam az első, aki érdeklődött irántuk, és örültek, hogy valaki kíváncsi a történetükre. Ez erősítette az öntudatukat is, hiszen úgy érezték, nem éltek, nem szenvedtek hiába, végre elmondhatják valakinek. A 70-es, 80-as évek elején úgy érezték, hogy a vendég a megváltó. Nyugatibb, jobb helyről jön, elmondják neki a szomorú helyzetüket, és ő majd segít. Persze nem segíthetett. De itt mégis tudtunk segíteni, mert végül megnyitották a határt. Nagyszelmencnek ez azért is jó, mert amikor Tóth Lajos polgármester pályázik valamilyen projektre, beleírja a pályázatba, hogy nemzetközi határátkelő van a faluban. Nagy részüket meg is nyeri. Így faragnak a szükségből erényt.

Teknős Miklós

A szerző szerint ma is érdemes figyelni az országhatáron szétszabdalt település történetére

– Végül az Egyesült Államok is lándzsát tört a falu mellett.
– Igen, meghívtak minket – Illár József kisszelmenci polgármestert és Tóth Lajost – az Egyesült Államok kongresszusának emberjogi frakciójába. Diane Watson Los Angeles-i, demokrata párti képviselő vezette a meghallgatást, amely háromnegyed óráig tartott; ezen részt vett a szlovák nagykövet és egy ukrán tanácsos is. Végül állást foglaltak, kimondták, hogy az emberjogi frakció támogatja a határnyitást és megkéri a két országot, hogy kezdjenek erről tárgyalni. Levelet is írtak az Európai Tanácsnak. Ez nagyot lendített az ügyön, de ez nem csak a személyes érdemem, sokan dolgoztunk ezen, csapatmunka volt.

– Mivel egészítette ki a könyvének most megjelent, bővített változatát?
– Az első kiadás 2000-ben jelent meg, és azóta rengeteg dolog történt: a meghallgatás, az uniós csatlakozás, a vasfüggöny lebontása, a határátkelő megnyitása 2005. december 23-án, a schengeni csatlakozás. Ezeket mind követtem, de az ügy még nem zárult le, egy digitális, negyedik kiadásban még ezt is kiegészítem. Amíg ott határ van, nem is fog lezárulni, mert mindig van egy újabb jogelvonás vagy látszólagos jogjuttatás, és folyton kavarják az eseményeket.

– A sok abszurd történet közül melyik volt a legmegdöbbentőbb?
– Mindegyik az volt, de egy idő után hozzászoktam a borzalmakhoz. De engem is felháborított a szelmenci Schengen-járásnak nevezett történet. Kisszelmencről jött egy csoport a nagyszelmenci falunapra – húszan-harmincan. Tranzitvízumuk volt, tehát át kellett jönniük Magyarországra is, különben hazafelé a határőrök megbüntetik őket. Kellett a magyar bélyeg, tehát felültek a nagyszelmenci buszra, elvitték őket Sátoraljaújhelyre, ott elidőztek negyedórát, majd visszamentek a falunapra. A kirándulás fele ezzel telt el, de így már legálisan tartózkodhattak Szlovákiában.

– A falubeli kettévágott székely kapu az összetartást és a szétszakítottságot is jelképezi. Mit szimbolizál a falu?
– Az itteni történetekben megjelenik az összetartás, a széthúzás, a hűség és a hűtlenség, a kitartás és feladás – az összes shakespeare-i motívumra lehet itt példát találni. De talán annak a jelképe, hogy kilátástalan küzdelmekbe is érdemes belekezdeni, mert nincs megírva, hogy nem sikerülhet.

Szelmenc

Az egykori Ung vármegyében, a mai Szlovákia és Ukrajna határán van a Szelmenc nevű falu, amelyet a Szovjetunió 1946-ban kettéválasztott. A 800 lakosú Nagyszelmenc és Kisszelmenc egy részét Csehszlovákiához, a 300 lakosú Kisszelmenc nagyobbik felét pedig a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet határőrök az új határon egyetlen nap alatt egy hat méter magas deszkapalánkot építettek. A fal azt is megakadályozta, hogy az egymástól elszakított testvérek, rokonok, ismerősök láthassák egymást. Egy tollvonás következtében más állam területére került a kert vége, a csűr vagy a budi – és a hely a kelet-európai önkény nyomorúságainak, emberi drámáinak abszurd színterévé vált. Volt olyan, hogy a nagyszülő temetésére csak Kijeven keresztül lehetett eljutni – a falu másik végébe. A rendszerváltás új abszurditásokat teremtett. 2005-ig szögesdrót állt a faluban, mígnem nemzetközi nyomásra megnyílt a gyalogos- és kerékpáros-határátkelő. Az ukrán oldalról továbbra is vízumot kell váltani a belépéshez. Az uniós vízummentességi döntés után ez mind megváltozhat. A kettészakított Szelmenc összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán egy-egy fél székely kaput emeltek 2003-ban.

 

Hirdetés

Kiemelt

Arany János különleges műhelytitkai

Ritka az olyan tudósember, aki a szakterülete bolondja, de ki tud lépni, tanulmányaiban nem bennfenteskedik, de nem is szerénykedik vagy jópofizik, nem tetszeleg a civilek előtt.

Poszt-trauma

Fekete-Győr elárulta a Momentum valódi filozófiáját

Most már mindenki tisztán láthat.

Kanada meggenderedett!

Lehet, hogy Kanadában be kell majd tiltani az angolt (is).

Videó a jövőből

Elszólta magát a rektorhelyettes, ingyen reklám miatt bohóckodik a CEU.

Nobel-díjas összeesküvés-elmélet

Nyilvánosságra hozzuk a titkos akciók működő receptjét!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!