Van itt kicsiknek és kamaszoknak minden, ami a kicsiknek és a kamaszoknak élménnyé teszi a könyvek közötti bóklászást, válogatást, szemezgetést. Az egyik oldalon játékkonyha és terepasztal várja a betűktől megfáradt kicsiket, a plafonról lelógó, ingó-bingó színes léghajók még az idősebbeket is elvarázsolják, két fülszöveg gondos áttanulmányozása vagy a céltalan nézelődés közben el-elkalandozik rajtuk a szem s a képzelet.
A hátsó traktusban pedig a nagyobbakat, a kamaszokat – vagy a manapság elterjedt angol-amerikai kifejezéssel: a young adult irodalom célközönségét – várják a nekik és róluk szóló, magyar vagy külföldi szerzőktől származó regények, illetve számos népszerű magyar vagy világsiker társasjáték. És itt van egy bemutatókra, interaktív programokra vagy zsebkendőnyi méretű koncertekre berendezett kis tér is. Ide érkeztünk mi is minap, az első alkonyi órában.
A program első felében Dávid Ádám Millennium Expressz című fordulatos ifjúsági regénytrilógiájának második kötetét mutatja be a szerző Szekeres Niki segítségével. A fogoly alcímet viselő könyv hősei ezúttal a századforduló Egyesült Államának kultikus helyszínein – New Yorktól Chicagón át Los Angelesig – keverednek darabonként is végzetesnek tűnő kalandokba, miközben összeismerkednek Houdinivel, az ifjú szabadulóművésszel is.
Este hattól Tallér Edina és az ő Holnaptól minden rendben című regénye következik. Ez a mű is folytatás, pont ott veszi fel a történet fonalát, ahol a szerző 2014-es Most akkor járunk? című könyvében abbahagyta: „Úgy kezdődött, hogy Eszter elment New Yorkba. A lány hiányát semmi sem pótolhatja, de nem is ez a cél. Még mindig naponta beszélgetnek, hiszen mindkettejüknek van mivel megbirkóznia. Benit a közelgő felvételi mellett legjobb barátja, Fedor sorsa aggasztja: az ukrán származású fiú szülei válófélben vannak.” A szervezők roppant ügyes húzása volt, hogy nem bíztak semmit a véletlenre, akarom mondani a felnőttekre. A kérdező Szekeres Nikit Méhész György, a Vörösmarty Gimnázium diákja segíti a szerző faggatásában. A másik oldalon pedig szintén három gimnazista, Dudás Dorka, Gerner Koppány és Schörverth Richárd foglal helyet, hogy felolvasásukkal színesítsék a könyvbemutatót.
Ez a koncepció amennyire ritka madár, annyira telitalálat is. Ki más beszélgessen, ki más beszéljen egy kamaszokról és kamaszoknak szóló könyvről, mint éppen a célközönség: azok a kamaszok, akik egy-két éve vagy akár jelenleg is ugyanazon a nyelven beszélnek, ugyanazokkal az apró-cseprő vagy életet meghatározó problémákkal találkoznak, mint amiket egy nekik szóló regény szerzője kitalált, elképzelt, ábrázolt, leírt.
Méhész György hozzászólásai visszaigazolják a könyv történetét. Igen, a szerelem 13-15 évesen roppant nehéz ügy, és az ő közelebbi-távolabbi ismeretségi körében is előjöttek azok a kérdések, amelyekkel a regény szereplői is szembetalálkoznak: legyen szó akár válófélben lévő vagy elvált szülőkről, csajozásról, a barátság értékéről vagy például a könnyű drogok nem könnyen feloldható problémahalmazáról.
S ahogy kanyargott a beszélgetés, közös erővel eljutottunk a lehető legéletszerűbb és legokosabb végkövetkeztetésig: ezek ugyanúgy nehéz kérdések a regény szereplőinek, mint a hús-vér kamaszoknak, és ugyanúgy az ő szüleiknek is. Egyértelmű megoldás pedig se a regényben, se a valóságban nincsen, csak egy lehetőség: mindenről őszintén beszélni kell, sokat-sokat beszélgetni egymással.