2017. január 17., kedd, Antal, Antónia napja
Kultúra
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kultura/kamarai-mukodesre-torekszenek-restauratorok-1242112/

Kamarai működésre törekszenek a restaurátorok

Csak hatósági rendeletekkel nem oldható meg az értékvédelem
Huszonöt éve alapították a Magyar Restaurátorok Egyesületét – akkor még kamara néven –, és noha az 1994-es, gazdasági kamarákról szóló törvény névváltoztatásra kötelezte a szervezetet, azóta is arra törekszenek, hogy kamaraként működhessenek, mert úgy vélik, hogy a restaurátorok szakmai szervezetbe tömörülve, önkormányzaton alapuló köztestületként dolgozhatnak a leghatékonyabban. Szentkirályi Miklós Bélával, az egyesület elnökével és Osgyányi Vilmos alelnökkel, Munkácsy-díjas kőszobrásszal beszélgettünk.

A Magyar Restaurátorok Egyesületének képviseletében Szentkirályi Miklós Béla elnök és Osgyányi Vilmos alelnök elmondta, hogy azt szeretnék, ha az illetékes tárca törvényes úton elrendelné és lehetővé tenné a Magyar Restaurátorkamara köztestület bejegyzését, és vállalnák a törvény által meghatározott közfeladatokat, valamint kamarai tagsághoz kötnék az önálló szakmagyakorlás jogát. A társadalom rendkívül igényesen és kritikusan szemléli a restaurálás művészetét, ráadásul kulturális örökségünk hiteles megőrzése a tét. A restaurátori munka minősége nem lehet alku tárgya – ezt írja az egyesület etikai kódexében. Valóban nagy a felelősségük, hiszen közvetlenül a kulturális javakon dolgoznak.

Forrás: MTI

Nagy a szakemberek felelőssége, hiszen közvetlenül a kulturális javakon dolgoznak

– Ma az a szokás, hogy a vállalkozó árajánlatot kér mindenféle tárgyismeret nélkül, magyarán „ki fest olcsóbban Picassót?” – mondta Szentkirályi. – Természetesen jogosult restaurátortól kér ajánlatot, majd többé nem ismeri meg az ajánlattevőjét, ha talált olcsóbbat. Az elnök szerint figyelembe kell venni, hogy a műemlékvédelem, ezen belül a restaurálás különböző tudományágakat, eljárásokat egyesítő, összefüggő és rendszerezett tevékenység, amely magában foglalja a vizsgálatokat, a megelőző és állagjavító konzerválást, a restaurálás lényegéhez tartozó helyreállítást, az anyagtervezést, valamint a folyamatok egyes szakaszainak dokumentálását is.

Úgy vélik, ha volna kamara, sok nehezen kezelhető szakmai kérdést megoldhatnának, hiszen a hatóság feladata és kötelessége megvédeni a tulajdonosok jogait, és kiszűrni a kontárokat. A restaurátorok szerint rendet kell teremteni az örökségvédelem elméleti és gyakorlati (köz)szereplői között, tisztázni a hatásköröket. A szakmai részterületek fogalommeghatározását is rendezni kell, mert a zűrzavaros megfogalmazások miatt az érintett szakterületek „elbeszélnek” egymás mellett.

– Már egyre nyilvánvalóbb, hogy sem az örökségvédelem, sem a tárgyi örökségünk nincs biztonságban akkor, ha nem egy erős szakmai értékvédelem óvja – mondta Osgyányi Vilmos. – A most is folyó tárgyalásaink eredménye alapján úgy látjuk, az állami vezetés felismerte, hogy csupán hatósági rendeletekkel és törvényekkel nem oldható meg az értékvédelem. Nem elég rendszabályokat létrehozni az értékvédelemről, mert azt valakiknek végre is kell hajtania, mégpedig lehetőleg az értékvédő szakmai körnek. A restaurátorok esetében jó volna a pozitív diszkrimináció, mert a pályázatokon úgy kezelik őket, mintha egyszerű fuvaros vagy lakatos vállalkozók lennének, pedig ők tudományos munkát végeznek.

A restaurálási tevékenységet nem az örökségvédelmi törvény, hanem a vonatkozó hatályos kormányrendelet szabályozza, és pontosan meghatározza a szakmagyakorlás jogosultságának feltételeit, ami ma már garanciát jelent a kontárokkal, az ipari és műszaki hatáskörátlépésekkel szemben. – A restaurátor-oklevél megszerzése egyben kötelességvállalást is feltételez, ugyanakkor a szakma szabad gyakorlását. Ha valaki folyamatosan vét a szakmai ajánlások vagy az etikai kódex ellen, azt a restaurátortársadalom joggal kiközösítheti, de nehezen vonható felelősségre.

Amennyiben volna kamara, kötelessége lenne a fegyelmi eljárás lebonyolítása: szükség esetén figyelmeztetéssel élhetne, végső esetben pedig kizárásról dönthetne, ezáltal megfosztva az illetőt az önálló szakmagyakorlás jogától – érvelt Szentkirályi, aki szerint ma már a törvényalkotók is elismerik, hogy a rendeletek felülvizsgálata, az eljárások észszerűsítése szükséges, és a szakmai egyeztetés jó irányba halad.

Kiemelt

A néppárti Antonio Tajani lett az Európai Parlament elnöke

Tajani 351 voksot kapott, riválisa, a szociáldemokrata Gianni Pittella 282-őt. Az abszolút többséghez minimum 317 szavazatra volt szükség.

Poszt-trauma

Már árulják az Obama-korszak utolsó leheletét

Újabb remek ötlettel álltak elő az amerikai liberálisok.

Pilhál György is szerkesztőséget vált

Tovább erősödik a csapat.

Na, hová tart Bayer Zsolt?

Távozik a Magyar Hírlaptól.

Na, hová tart Azurák Csaba?

Intenzív tárgyalások zajlanak az ellenzéki körökben nagyon népszerű Kóczián Péterrel is.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!